8

Hogyan szeressünk jól?

Nem szeretnék semmi csöpögős, érzelgős maszlagot idetapasztani a monitorodra, a szeretetet inkább kézzel foghatóan akarom megközelíteni. Mert az, hogy hogyan szeressünk jól, elég fontos kérdés. Úgy értem, hogy hogyan szeressünk MÁSOKAT jól. 

Az is fontos persze, hogy hogyan szeressük saját magunkat, bár meggyőződésem, hogy a kettő nem ugyanaz. Én például nem is biztos, hogy nagyon akarom magamat "szeretni". Ez persze csak a szavak játéka. Ha magamról van szó, akkor helyesebbnek tartom azt, ha elégedett vagyok magammal, ha büszke vagyok magamra, ha értékelem magamat. Nekem az önszeretet kicsit bicegős fogalom, és ezen egy ortopédus sem segítene, hiába adna az önszeretetemre magas talpú cipőt, attól az még ugyanúgy bicegne, vagy még kicsit jobban.

De nem erről akartam írni, hanem arról, hogyan szeressünk másokat jól.

Nos, a legapróbbakat fényképeztem le pár napja, akik az egymás szeretésének a példaképei lehetnének:

Mert aludva is szeretik egymást, és folyton így vannak, nagy-nagy közelségben egymáshoz.  Ez nem azt jelenti, hogy ők sosem veszekednek - előfordul nagyon ritkán, hogy az egyiknek pont az kell, ami a másiknak, de ezek nem is veszekedések, sokkal inkább nézeteltérésecskék, és ezeket "felsőbb beavatkozás nélkül" rendezik is. Mostanában mindig enged valamelyik. "Na, jól van, akkor legyen a tiéd rózsaszín pohár, nekem jó lesz a másik is." Fantasztikus látni azt a hatalmas egyetértést, amiben vannak a nap huszonnégy órájában.

De nem erről akartam írni. Ez csak gondolatokat ébresztett bennem az éjszaka közepén. A gondolataim nagyot nyújtóztak, és aztán megpihentek reggelig. Akkor aztán motoszkálni kezdtek a fejemben, és mivel még mindig motoszkálnak, kezd ám belőlük elegem lenni, ezért most kiírom magamból, hogy hogyan szeressünk másokat.

1. Nem kell mindenkit szeretni
Egyszer már jól megkaptam valakitől, hogy minek okoskodom itt NLP-vel meg önfejlesztéssel, hiszen ő már megvilágosodott, és mindenkit szeret, gigászi nagy szeretettel viseltetik a világ iránt, szereti önmagát, az embereket, az állatokat, a fákat meg a virágokat, és persze az univerzumot. Senkire sem haragszik, a béke beköltözött a lelkébe, és szépen berendezkedett ottan. Nos, annyira jó, hogy van ilyen. Mindezek ellenére nemcsak, hogy én nem tartok itt, hanem még ebbe az IRÁNYBA sem tartok, és, bevallom őszintén, nem is akarok. Nem azért, mert rossz volna, hanem azért, mert még nem sikerült megbékélnem a világ egy részével.

Bár, azt gondolom, jelentős belső békével rendelkezem, (szerintem legalább 2-3 kilóval), ennek ellenére
- nem kívánok mindenkit szeretni,
- nem kívánok mindenkivel jóban lenni,
- még elfogadni sem kívánok mindenkit.

Hálás vagyok azért, hogy bizonyos emberekkel NEM kell kapcsolatban állnom. És nem hinném, hogy ez probléma. Szerintem az a jó, ha megvan a lehetőségünk arra, hogy olyan emberekkel kerüljünk kapcsolatba, akiket erre érdemes tartunk.

Ugyanakkor, elég széles azon emberek köre, akikkel szívesen kapcsolatba kerülök.  De ez még nem azt jelenti, hogy őket szeretnem kell. De nem is haragszom rájuk, nem is gondolok róluk rosszat, nincs is velük semmi bajom, csak éppen nem pakolom be őket a szívem csücskébe. Csupán szeretem eldönteni én magam, hogy kit szeressek, és kit nem.

2. Elfogadás

Talán itt kezdődik minden. Nem kell folyton mindenkit megváltoztatni. Ez nagyon nehéz lehet, ha túl okosnak tartjuk magunkat. Aztán persze csodálkozuk, ha az öreg néni, akit átkísértünk az út túloldalára, fejbe húz az esernyőjével. Ja, hogy nem is akart átmenni! És talán nem is szereti, ha csak úgy kísértik őt mindenféle idegenek.

Szóval jót tesz, ha az elfogadás az alap. Mielőtt át akarnád rendezni a másik ember értékrendjét, lakását vagy arcát, tételezd fel, hogy neki a jelenlegi állapot éppen jó, és nem véletlenül olyan, amilyen. Ez hasznos lehet, ha egy idegennel találkozol, de ugyanígy igaz a gyerekedre is. Ne akarj belőle ügyvédet faragni, mert beletörik a bicskád közben, ha ő teszem azt fafaragó akar lenni. Meg a szerelmedre is ugyanez vonatkozik. És a szomszédodra. A főnöködre. A zöldségesre. Még a fafaragóra is.

3. Bizalom

Persze csak a józan ész keretein belül, de kell a bizalom. Én rengeteg emberben bízom. Ez nem mindig volt nekem hasznos, de csak azért nem, mert kiléptem a józan eszem kereteiből. (nem kellett túl nagyot lépnem) De nem haragudtam a másikra, mert azért az hamar lejött, hogy az én hibám volt az egész. Szóval, ennyit a józan észről.

A bizalom nagyon fontos. Azt gondolom, jobb lesz az életünk, ha néha megütjük a bokánkat (aú!), de bizalommal viseltetünk a szeretteink iránt, mintha folyton óvatoskodnánk. A bizalmatlanság megfojtja a kapcsolatot, különösen a FONTOS kapcsolatokat. Így, ha te nem bízol abban, akit szeretsz, akkor azzal rosszat teszel.

Ha a másik visszaél a bizalmaddal, mert hazudik, átver, akkor az nem feltétlenül azt jelenti, hogy kár volt benne megbíznod. Talán mást volt kár csinálnod. Ha a gyereked elmondja az igazat, és cserébe leüvöltöd a fejét, akkor legközelebb talán már nem mondja el neked. És, ha akkor azt mondod, látod, fiam, kár volt benned megbíznom! Hát, inkább azt mondd magadnak, kár volt a múltkor kiabálnom.

A párkapcsolatot a féltékenység tudja megmérgezni. Ha a féltékenység jogos, mert a kapcsolat nem teljesen kerek, hanem mondjuk enyhén háromszög alakú, azon bizony nem a féltékenység fog segíteni, hanem a következő pont.

4. Őszinteség

Mindig azok a hülye szélsőségek. Mert most is meg kell említenem a túlzott őszinteséget, amelyet bunkóságnak hívnak. Például a "Lajos, szerintem tök béna volt az előadásod" mondat lehet őszinte, mégis bántó. Lehet kritizálni, de ismerni kell a módját. Az sem jó azonban, ha a ló másik oldalára esel: "Lajoskám, le vagyok taglózva! Amit ezen az előadáson műveltél, a valami zseniális volt!".

Az őszinteség alatt azt értem, ha valakit szeretsz, akkor ne hazudj neki. Vannak persze a jótékony hazugságok, de azokat is nagyon meg kell fontolni. Valóban segítesz velük? És vannak persze az ártalmatlan hazugságok, amikor a másiknak úgyis mindegy, hogy igazat mondunk-e neki. Valójában egyáltalán nem mindegy, mert minden apró vetítés, füllentés és tódítás elkezdi gyengíteni a kapcsolatot. Minél több ilyet engedsz meg magadnak, annál nagyobb veszélybe sodorod a bizalmat. Ha túl nagy a sodrás, olyan messzire kerülhettek egymástól, hogy később sosem találtok vissza egymáshoz.

5. Törődés

Akit szeretsz, azzal törődnöd kell. Oda kell figyelned rá, és észre kell venned, hogy rendben van-e minden vele. Ha valamiben szüksége van rád, akkor legyél ott, és segíts neki. Ez néha csak annyi, hogy meghallgasd, figyelj rá egy kicsit.

Különösen veszélyes az, amikor van valaki más, aki törődik helyetted vele. Például a gyereked iskolába jár, napközben ott van, és törődik vele a tanárnéni meg a tanárbácsi. Nagyobb gyerekekhez néni helyett már nőt adnak, bácsi helyett meg urat. Mindegy az.

Áldott legyen az a tanár vagy tanító (akármelyik nemhez tartozik is), aki elsősorban ember, és másodsorban tanár, aki nem erőszakot akar elkövetni a gyereken, hanem tanítani szeretné őt. Hálás lehetsz azokért a tanárokért, akik segítenek a gyerekednek megtalálni, hogy miben jók, ahelyett, hogy elvárnák tőle, hogy abban legyenek jók, ami az előírás. A kerettantervbe azokat kellene bekeretezni, akik kitalálták, és nem jöttek rá, hogy a tanulásnak keret helyet inkább teret kellene adni. De akkor meg terettantervnek kellene hívni, vagy teljesen másképpen, és ez már - gondolom - túl meredek változás volna. Nem is erőltetem.

A halálom az volt, amikor a védőnő egyszer régen átadott egy kis könyvecskét, hogy le tudjuk ellenőrizni, rendben fejlődik-e a gyermekünk. Volt benne egy táblázat, amelyben meghatározták, mikor kell a gyermeknek különféle tevékenységeket produkálni, például  kukucs-játékot kezdeményeznie.
És ha nem kezdeményez?
Szaladjunk vele a sürgősségire?
Elragadtattam magam. Bocsánat.

Szóval, ha azt gondolod, úgyis rendben van, az, akit te szeretsz, és ezért nem is törődsz vele, vagy nem ELÉGGÉ törődsz, akkor hibát követsz el. Ne engedd kicsúszni a kezed közül a törődést, ​mert széttörik a betonon​.

6. Idő
Annyira szépen el lehet ám szállni az idővel, hogy jaj.
Általában a legfontosabb dolgaink az életben az emberek. A gyerekünk, a szüleink, a kedvesünk, a barátaink.
A családunkat biztonságban akarjuk tudni, ezért egy csomót dolgozunk. Mivel egy csomót dolgozunk, nem lesz ám időnk a gyerekkel foglalkozni. Ez elmegy napokig vagy hetekig is, de ezen túlmenően megint csak súlyos problémák léphetnek fel.
A szeretteidnek nem csak pénzre van szüksége, és vacsorára meg buszbérletre, hanem RÁD is.

Minőségi időt kell egymással töltenetek. Olyat, amikor fizikailag együtt vagytok, és az idő nemcsak tartalmas, hanem értékes is. Ehhez nem kell megmászni a Mont Everest-et. Ennél sokkal hétköznapibb dolgokat is meg lehet mászni. A szerelem melegágya például egy meleg ágy (és füstölő, masszázsolaj, no meg Berry White természetesen.)
Akit szeretsz, azzal időt töltesz. De rendesen ám, nem csak úgy ímmel-ámmal.

7. Jóban-rosszban
Ne érts félre, ennek nincsen köze semmiféle teleregényhez. Ez inkább arról szól, hogy ha valakit szeretsz, akkor vajon ő mindig számíthat-e rád. Nemcsak akkor, amikor együtt nevettek, játszotok, és habzsoljátok az élet örömeit, hanem akkor is kitartasz-e mellette, amikor rossz passzban van. Amikor valamit elrontott, hülyeséget csinált, hibázott. Az igazi szülő, az igazi barát, az igazi társ ilyenkor sem megkérdőjelezhető. Türelmes, szerető. Bátorító.
Képes vagy-e egy nehéz helyzetben is az elfogadásra? Tudsz-e adni ilyenkor is figyelmet, törődést, időt, türelmet - tudod-e adni MAGADAT egy ilyen helyzetben? Még akkor is, ha ezért áldozatot kell hoznod, nem is kicsit.

Ha igen, akkor igazán jól tudsz szeretni. És ez szeretetre méltó tulajdonság.

Ezen a héten szeress jól mindenkit.

Oszd meg, hogy más is olvashassa!
Tibi
 

Mondanám, hogy engem mindenki Tibinek hív, de az igazat megvallva volt egyszer egy főnököm, ő Zolinak szólított. Hamar megtanultam. De ne rohanjunk úgy előre, kezdjük szépen a gyermekkorommal. De ez olyan hosszú, hogy inkább csak ide tettem: http://mindennapinlp.hu/blog/rolam/

Click Here to Leave a Comment Below 8 comments
Ági - 2017.10.16

Igen hasznos olvasmány…

Reply
Rózsa - 2017.10.16

Nagyon szerettem olvasni.

Reply
- 2017.10.16

Mindig nagyon jó olvasni az irásaidat olyan szépen megfogalmazod a dolgokat nagyon élvezem köszönöm hogy olvashatom. Üdvözlettel :Éva

Reply
Ildy - 2017.11.04

Ma este tévedtem ide előszőr és egyenlőre el sem tudok szakadni…….köszönöm, minden sorát.Üdvözlettel: Ildy

Reply

Leave a Reply: