2

Ha jó akarsz lenni nagyon

Eszembe jutott valami, és írni akartam neked róla valami fontosat, de aztán beugrott egy másik, fontosabb gondolat. Aztán egy harmadik, és még egy negyedik is, és végül annyira belebonyolódtam, hogy most erről vagy arról vagy amarról, hogy teljesen beleszédültem. Végül is, sikerült visszanyerni az egyensúlyomat, és pont erről akarok neked írni.

Valószínűleg észrevetted már, hogyha valamit igazán jól akarsz csinálni, akkor abba bele kell adnod anyait meg apait, jó esetben. Rosszabbik esetben a nagyanyait és a nagyapait is mozgósítanod kell – de persze csak akkor, ha mindenképpen és feltétlenül jól akarod azt a dolgot csinálni. Akkor nem lehet kukoricázni, úgysem lehet elsinkófálni a dolgokat, oda kell tenni magad rendesen.

Például ha gyereked van, mindenből a legjobbat akarod neki. A legjobb otthont, a legjobb ruhákat, a legjobb iskolát, a legjobb tanárt, a legjobb egyetemet, a legjobb feleséget vagy férjet. Tudod, ebbe azért bele lehet dögleni, ha elveted a húrt, vagy túlfeszíted a sulykot. Nem beszélve arról, hogyha ezt mind megadod, akkor kiváló mosogatórongy lesz belőled, bár elmondhatod, hogy mindenből a legjobbat adtad a gyerekednek. Csak a legjobb szülőt nem tudtad neki megadni.

De nem erről akartam írni, hanem arról, mikor például elhatározod, hogy befuttatod a vállalkozásodat, és mindent belefeccölsz. Amikor már nincs semmi feccölnivaló, még akkor is kétségbeesetten próbálod túlteljesíteni önmagad, éjjel is csak dolgozol, nappal is csak dolgozol, reggel úgy ébredsz, mint egy zombi, és ez kifejezetten előny volna, ha épp a Walking Dead c. filmsorozathoz jelentkeznél statisztának, de most mégis úgy rányomja a bélyegét az egész napodra, hogy csak estére tudod valahogy levakarni róla, de abba is majdnem beletörik a bicskád. Viszont menni fog a szekér, és ez valamilyen szinten boldoggá tesz.

Vagy ha például a belső béke megszállott kutatója vagy, mert a fejedbe vetted, hogy minden áron megfejted az élet értelmét, hogy ki is vagy te valójában, mi dolgod a világban, és nem kéne-e már lecserélni a profilképed. Ha feltett szándékod, hogy leteszed az összes vizsgát, elvégzed az összes tanfolyamot és megcsinálod az összes gyakorlatot, amely igazán mély magasságokba repíti a személyiséged, akkor valóban sokat kell foglalkoznod önmagaddal, vagy a témával.

A példákon túl

Nos, van valami, amiben neked is nagyon jónak kell lenned? Mondhatnánk, hogy nagyon jó AKARSZ lenni, de maradjunk csak a KELL-nél. Pont azokra a dolgokra gondolok ugyanis, ami nem kérdés, hanem muszáj. Nem kérdés, hogy a lehető legjobb apa akarok lenni, akkor is annak kell lennem, ha nem akarok, de persze, hogy akarok is.

Jó dolog jó szülőnek lenni, megnyugtató. Megnyugtató lenne egyszer eljutni odáig, hogy igazán jónak gondoljuk magunkat valamiből. Nem kell hatalmas dologra gondolni. Például a bálna. Teljesen felesleges a bálnára gondolni, mert óriási állat, el se férne a szobában, s a táplálása, gondozása is roppant komplikált volna, nem beszélve a kommunikációs nehézségekről. Gondolj valami sokkal kisebbre, például egy kutyára. Jó dolog az, ha a kutyádnak vidám élete van melletted, sokat vagytok együtt, jól érzitek magatokat ketten, vidáman játszotok, s az eb nincs kitiltva a házból, hanem elalhat a kandalló előtt a szőnyegen, s amikor az asztalnál ülsz, az öledbe hajtja a fejét.
Rossz dolog, ha alig van rá időd, s amikor hazajössz, hamarosan ki is küldöd, aztán reggel egy simogatás, de sétára nincs idő, úgyis ott a kert.

Érted, hogy értem, ugye? Vannak dolgok, amelyekben tényleg jónak kell lenni, azért, mert

1. Így logikus.
2. Így diktálja a szíved is.

De ez sokszor baromi fárasztó. Épp ezért kicsit egyensúlyodat veszítheted a világban és ezzel önmagadban is. Ahogy azt mondani szokták, jóból is megárt a sok, ami nagyjából annyit tesz, hogy ne csinálj semmi olyat, ami ártani nem használ. Ha folyton csak egy dologgal foglalkozol, ha mindig ugyanaz lebeg a szemed előtt, egy igen szűk keresztmetszetű csövön át tekintesz a világra, s akármennyire is igyekszel mindent észrevenni magad körül, ez lehetetlen.

Ha folyton és kizárólag csak a gyerekeddel foglalkozol, a párkapcsolatodnak annyi.
Ha csak a munkádnak élsz, a gyerekeid sorsát bízod a véletlenre.
Ha túl sokat bulizol, az a tanulás rovására megy.
Ha sokat kíváncsiskodsz, hamar megöregszel.

Az óperenciás tengeren is túl

TÚL nagy túlzásokba esni lehet félelmetesen hatékony. Ha agyondolgozod magad, csúcsbevételt produkálsz – csak bele ne pusztulj. Vedd észre, hogy túlozni csak rövid ideig lehetséges, mert a túlzás más dolgok elhanyagolásával jár együtt. Egy ideig lehet ám csinálni ügyesen és vidáman – pont addig jó. Amikor azonban azt veszed észre, hogy az életed egyes területein komolyabb hiány jelentkezik, mint például:

  • nincsen egy normális szerelmed,
  • nem jó a munkahelyed,
  • beteg vagy,
  • félsz az emberektől,
  • depressziós vagy,
  • nagyon fáradt vagy,
  • nincsenek kapcsolataid,
  • le vagy égve,
  • ki vagy égve,
  • oda vagy égve,

akkor tudd, hogy ez egy jelzés, hogy valamit rosszul csinálsz. Túl lelkes vagy. Őrülten jól csinálod, és ez az agyadra ment.

Engedd el magad

Nem baj, ha már régóta ugyanazt a jól ismert utat járod, ahol már mindennek tudod a helyét, és az idejét, és ahol csukott szemmel és végig tudnál menni. Sőt, maradhatsz is az úton, ugyanakkor megteheted azt, hogy egy kicsit körülnézel, mennyi minden van még a világban. Az eb kaphat egy futópórázt hosszúra engedve, hogy felderítse az ismeretlen terepeket is.

Ha megszállott szülők vagytok, menjetek el moziba. Bízzátok a gyereket a nagyira, vagy küldjétek ott alvós buliba, s aztán csapjatok a lovak közé, vagy a másik fenekére.

Ha munkamániás vagy (és mindegy, hogy valós és jogos és érthető milyen ürüggyel), akkor egy teljes napot csak a gyerekeddel legyél. Bírd ki mobilozás nélkül, felejts el minden mást, és menjetek el a játszótérre, vagy együtt a boltba, vagy főzzetek együtt egy jó vacsorát, és közben BESZÉLGESSETEK.

Ha úgy érzed, egyedül vagy sokmindenre, a felelősséged akkora, hogy már fájnak tőle a tagjaid, akkor próbáld ki egy rövid időre az ellenkezőjét. Szabadulj meg mindentől egy kis időre, és aludj egész nap, menj el kirándulni, egyél jégkrémet tejszínhabbal, vagy csak bambuld a tévét, ha épp az esik jól.

Azután, ha mindezeket a csodálatos mellékutakat végigjártad, visszatérhetsz a küzdelmes ösvényre. Azt veszed majd észre, hogy jobban érzed magad és jobban is haladsz. Hatékonyabb leszel és vidámabb. Hogy miért? Mert lesz a háttérben néhány kedves és elégedett részed, akik teljesen mást mondanak majd, mint korábban.

Nem azt hallod majd a fejedben megszólalni, hogy “Jaj, Pistike most biztosan a számítógépet nyomja, miközben dolgozom”, hanem azt, hogy “milyen szépen ült Pistike tegnap a lovon, megérte őt elvinnem a lovastanyára”. Ha a párodra gondolsz, keserű érzés helyett pajkosan összekacsintasz majd magaddal, amit a többiek csak pislogásnak fognak vélni, de efölött szemet hunyhatsz.

Vannak az életben fontos dolgaid. Ha nem foglalkozol mindegyikkel bizonyos időnként, akkor elveszíted az egyensúlyodat közöttük. Ne hagyd cserben az igazi élményeidet. Add meg nekik, ami jár neked.

Oszd meg, hogy más is olvashassa!
Tibi
 

Mondanám, hogy engem mindenki Tibinek hív, de az igazat megvallva volt egyszer egy főnököm, ő Zolinak szólított. Hamar megtanultam. De ne rohanjunk úgy előre, kezdjük szépen a gyermekkorommal. De ez olyan hosszú, hogy inkább csak ide tettem: http://mindennapinlp.hu/blog/rolam/

Click Here to Leave a Comment Below 2 comments
Ácsné Kemény Andrea - 2017.11.06

Szia, Tibi!

Klassz, amit írtál, teljesen igaz.

Egy valamivel egészíteném ki: ha már első lépésként le is esett valakinek, hogy tényleg …!,és hiába tudja, hogy mire lenne szüksége, akkor sem fog így tenni. Addig nem, amíg nem engedi meg magának. Tehát második lépésként a jelszó: ENGEDÉLY MAGUNKNAK A VÁLTOZTATÁSRA.

üdv.: Andi

Reply

Leave a Reply: