Szitakötő – Nagy Belső Utazás
8

Szitakötő

A szitakötő nekem mindig örömöt okozott. Kiskoromban nem rajongtam a bogarakért (sőt), de a szitakötőt valahogyan csíptem, szerencsére azonban ő nem csípett, csak szép nagy és színes volt, mindig csodáltam, ma pedig a gyerekeim is szeretik.

A franc se gondolta volna a szitakötőről, hogy ragadozó. De, végül is a macska is az. Nálunk jelenleg két macska is van, a Tipli és a Chaplin. Ők rendkívül szelídek, puhák, selymesek, meg minden, így ezt a ragadozós dolgot egyszerűen bocsássuk meg a szitakötőknek is, nem szeretném őket hátrányosan megkülönböztetni, főleg nem fajilag.

A szitakötő számomra egy csomó meglepetést hozott, amikor kiderült, hogy több évet él a víz alatt, mielőtt az a nagy színes bogár lesz belőle, és ő a legjobban repülő rovar, mert nemcsak hátrafelé vagy álló helyzetben tud repülni, hanem széllel szemben is. Márpedig én már gyerekkoromban megtanultam, hogy széllel szemben nem lehet, de a szitakötő erről nem vesz tudomást, ő megcsinálja.

Ez egy hétindító írás, vagyis merítsünk erőt, ötletet és kreativitást magunknak a szitakötőből, ha már így szóba hoztam.

Koncentráljunk csupán egy dologra:

A szitakötőnek
VAN CÉLJA

Mindig rendkívül logikusan és kiszámíthatóan viselkedik. A célja a fennmaradás, sőt, ez a magasabb célja. Ezt egyébként nehéz volna űberelni, végül is, ez a legfontosabb, és elég hitelesek is ebben, mivel már 300 millió (jaj, de sok) éve itt élnek a Földön. Ez nem a saját tapasztalatom, én később születtem, csak olvastam, és elhittem.

Szerencsére azonban ennél sokkal több mindenre kell figyelnie ennek a furcsa bogárnak. Túl egyszerű volna, ha csak úgy fennmaradna. Szegénykém, tökéletlen átalakuláson megy keresztül a víz alatt, mert nincs neki bábállapota (ebben közösek vagyunk), és már az is egy nagy kaland, amit a víz alatt kell átélnie, de aztán, amikor kibújik, az egy külön procedúra, amire nagyon oda kell figyelni, különben megeszik szegényt, és ez derékba töri a további karrierjét. Tervszerűen át kell élnie a megerősödéséhez szükséges napokat, és aztán kezdődik a területkeresés, és aztán a védelem, a rendszeres járőrözés a környéken, és persze idővel a kedves feleség, ami megint nem egy egyszerű téma, ők ugyanis a levegőben csinálják.

Senki ne próbálja ezt ki otthon!
Ne felejtsd el, hogy ők széllel szemben is tudnak.

Inkább csak vegyük észre, milyen átkozottul jól ki van találva a viselkedésük. Vannak céljaik, és módszeresen megvalósítják azokat. Pontosan tudják, mit kell tenniük minden egyes pillanatban, és meg is teszik azokat.

De tegyük csak félre kicsit a szitakötőket, és vegyük szemügyre a következő kérdés:

NEKED MI A MAGASABB CÉLOD?
Fajfenntartás? A világ jobbá tétele? A gyerekeid felnevelése? Egy csomó pénzt összegyűjteni? Teljesen átszellemülni? Vagy csak egy kicsit?

Kell egy magasabb cél, ami persze mi más is volna, mint a boldogság.
De te ne a boldogságot válaszd, kérlek, mert az annyira általános, mintha csak egy rószaszín felhőt festenél magad elé. Valami konkrét helyre kell eljutnod az életed végére, vagy hamarabb, tudnod kell, hogy mikor lennél elégedett magaddal, ismerned kell a végső állomást.

Ha ez megvan, akkor nagy bakot nem lőhetsz, mert a legfontosabb célt, vagy ahogy azt az egyik tanárom szokta (volt) mondani, a "fő csapás irányát" meghatároztuk. Akkor viszont nincs is más hátra, minthogy csapassad.

De kellenek a legfőbb célok is még, amelyeken keresztül eljuthatsz álmaid földjére. Ezek a célok lehetnek bármik, mondjuk lehet húsz kiló leadása, egy újabb tantárgy felvétele, vállalkozás indítása, vagy épp a megszüntetése, egy jóképű pasas beújítása, vagy egy csinos nőszemély bizalmának megnyerése - teljesen egyedi, hogy az emberek milyen célokkal rendelkeznek.

Te le tudnád írni egy papírlapra a legfontosabb céljaid?
Jaj, ne haragudj, nem akarlak túlterhelni így a hét elején, ezért inkább csak azt kérdezem, hogy fel tudnád-e sorolni a céljaid most?
Sőt, az is elég, ha egyszerűen csak az eszedbe jut valamilyen célod, és már mehetünk is tovább.

Tételezzük fel tehát, hogy tisztában vagy azzal, hogy mi a célod. Ebből egyenesen következik, hogy mit volna logikus ebben a helyzetben tenned.
Tételezzük fel, hogy nem azt teszed. Csak azért teszem ezt föl, mert tipikusnak nevezhető, hogy az emberek nem azt csinálják, amit csinálniuk kellene, hanem teljesen más dolgokkal csapják agyon az időt.

A szitakötő nem tököl.
Amikor kell, kirepül. Nem gondolkodik a fa ágán öt évig még. Kivárja az alkalmas időt, de aztán felrepül a levegőbe, és teszi a dolgát. Ha pedig meglátja a párját, rárepül. Nem kell neki ehhez kommunikációs tanfolyam, Meszendzser vagy csini rucika.

Persze te biztosan pont ilyen céltudatos vagy. Tökéletesen tisztában vagy azzal, hogy mi kell neked, és kicsit sem habozol, hanem teszed, amit tenned kell, a saját céljaid és szeretteid érdekében, ugye?

Remélem, hogy így van.
Sajnos nálam nem teljes mértékben, mert könnyű a szitakötőnek, hiszen az csak kitolja a a petéit a vízbe, aztán tojik az egészre. Nálam viszont folyton itt hemzsegnek a gyerekeim, és nem igazán hagynak létezni maguk nélkül.

Persze ezt nem bánom, csupán szerettem volna felhívni a figyelmed a célok fontosságára, és érdeklődni kedves hogyléted felől. Alul a hozzászólásoknál szívesen látom a soraid.

Oszd meg, hogy más is olvashassa!
Tibi
 

Mondanám, hogy engem mindenki Tibinek hív, de az igazat megvallva volt egyszer egy főnököm, ő Zolinak szólított. Hamar megtanultam. De ne rohanjunk úgy előre, kezdjük szépen a gyermekkorommal. De ez olyan hosszú, hogy inkább csak ide tettem: http://mindennapinlp.hu/blog/rolam/

  • Vincze Edit szerint:

    Szia Tibi!
    Nagyon köszönöm a szitakötős hétindító írásod. Rendkívül inspiráló most számomra. Na, megyek is felröppeni, a tökölést meghagyom másoknak! 🙂

  • Buday Éva szerint:

    Jó reggelt kedves Tibi !
    Soha nem hagyom olvasatlanul a küldeményed , bár ez nem látszik , pedig így van ! Üdvözöllek : B. Éva

  • Csilla szerint:

    Tibi,jó ez a szitakötősdi…ismét hoztad a formádat,és,egy újabb,hasznos stimulust az állatvilágból :)…ami abszolút lineáris,kár,hogy az embervilág komplikálja túl a “természetét”;).

    p.s.:a szitakötő olaszul libellula…a kezdetektől (leg)kedvence(bb) szavam hangzásilag

  • Treier Gabi szerint:

    Szia Tibi!
    Jót rötyögtem a szitakötőlét rejtelmei és a mi életünk párhuzamba állítása közben megint,- “Senki ne próbálja ezt ki otthon!”. 🙂
    Köszönöm ezt a hétindítót is, teljen ez a hét is gyerekzsivajtól hangosan ugyan, de közben szárnyaljunk is a szitakötővel céljaink felé.
    Derűs hetet!
    Gabi

  • >