A Nagy Belső Utazás során minden hónapban egy önfejlesztő téma határozza meg a programot. Ez határozza meg, hogy milyen gyakorlatokat csinálunk, min gondolkodunk el, milyen nézőpontból fókuszálunk a életünkre. Ebben a hónapban az ELENGEDÉS köré építjük a programot, így ezen a héten a blog témájául is ezt választottam.

Elengedés alatt azt értem, hogy valamit, ami nálam van, hagyok elmenni. Hogy elmegy-e vagy sem, az persze más kérdés. De ha nem megy el, akkor legalább tudjuk, hogy valami külső oka lehet a dolognak, hiszen rajtunk nem múlik, felőlünk aztán mehetne.

Hogy akkor mi az, amit érdemes elengedned? Vélhetően azokat a dolgokat, amelyekhez ragaszkodsz, amit nem akarsz másnak adni, amitől nem szeretnél megválni. Nem a kedves párodra gondolok, és nem is a pöttyös ruhádra, vagy a mackódra, amivel alszol. A mackók különben is örökre szólnak. Most pozitív értelemben gondolunk az elengedésre, vagyis csak olyasmit bocsátunk útnak, ami eddig valamilyen szinten korlátozott bennünket, így szabadabbak leszünk nélküle, és boldogabbak is.

Nézzünk most hét olyan dolgot, amelyet célszerű elengedned magadtól.

 Figyelem!

 

Természetesen csak általánosságban beszélhetek, hiszen mindegyik esetre lehetne találni kivételeket. Ha úgy érzed, neked megvan az említett dolog az életedben, de nem azért, mert ragaszkodsz hozzá, mert nálad ez teljesen másképpen van - biztosan igazad van. Ilyenkor gondolj arra, hogy a többiek között viszont vannak szép számmal, akik ragaszkodnak a bajaikhoz.

És nem a HOGYAN-ról beszélek, mert sokáig tartana leírni, hogy mondjuk NLP-vel, kreatív írással vagy a józan paraszti eszünket használva miképpen engedhetünk el valamit. Ez most csupán az elmélet, viszont érdekes lehet elgondolkodnod ezen is.


Betegség

Ugyan már, ki ragaszkodna a betegségéhez?
Hát, szerintem nagyon sokan ezt teszik. Miközben meg akarnak gyógyulni, de nem tudnak, mert a betegségnek megvan a maga előnye is.
Ha beteg vagy, figyelnek rád, foglalkoznak és törődnek veled, aggódnak miattad. Fontosabb leszel, ha beteg vagy.

Ha beteg vagy, felmentést kaphatsz egy csomó minden alól, amelyek fárasztóak, unalmasak vagy csak simán semmi kedved hozzá.

Ha nem így van, az is lehet az ok, hogy a betegség egy üzenet a tudattalan elmédtől, amelyet a tested közvetít. Ha az üzenetet megfejted, ha felismered az okot, ha rájössz az értelemre - akkor meggyógyulhatsz. Ha minden marad a régiben, talán a betegség sem fog elmúlni, vagy ha igen, később visszatérhet.

Ha valaki úgy beszél a betegségéről, hogy például "tudod, van nekem ez az allergiám", akkor máris tudhatod az nem egy sima allergia, hanem az az ÖVÉ és NEKI van. Sőt, papírja van róla. Diagnosztizálták. Az örökletes betegségeket pedig hogyan is engedhetnénk el, hiszen a génjeinkben hordozzuk azokat. Nem igaz? Szerintem nem. Persze minden igazzá válhat, ha tudunk benne hinni.

Én az elengedésben hiszek. A betegségek jó részétől megválhatunk, ha nem ragaszkodunk hozzájuk.


Panaszkodás

A panaszkodás nem egyszerűen csak abból áll, hogy "Jaj, de szerencsétlen vagyok!" A panaszkodás nézőpont, életstílus és jövőkép is egyben.

A panaszkodás azt jelenti, hogy a problémákra fókuszálunk. Nem arról beszélünk, amit szeretnénk, hanem arról, amit nem.

Ha valakivel megismerkedünk, bemutatkozásként elmeséljük, micsoda szörnyűségeken mentünk keresztül. Elmondjuk, mennyi bajunk van, és milyen nehéz helyzetben vagyunk.

A panaszkodó örömét leli abban, ha mással megoszthatja a sirámait. Ha napközben rámosolyognak, az már gyanús, s ha valami jó történik, akkor meglesz még annak a böjtje, avagy jön még kutyára úthenger.

Ez egy erőteljes negatív nézőpont, amelyet nevezhetnénk pesszimizmusnak is, de maradjunk csak az egyszerű panaszkodásnál. Az ugyanis minden kétséget bezárólag a saját viselkedésed. Te csinálod. És vélhetően senki sem kényszerít arra, hogy ezt tedd, vagyis saját döntésed alapján műveled. Így teljes mértékben elengedhető.

Ha megdicsérnek, hogy jól nézel ki, ne azt válaszold, hogy pedig úgy érzed magad, mint egy mosott rongy, és mennyi bajod van, ehelyett csak két szót mondj: "Köszönöm szépen."
Ha megkérdezik, mi újság, valami pozitívat mondj.
Próbálj ki egy napot, amikor nem mondhatsz semmi negatív dolgot.
Légy hálás azért, ami van, és azért, amit még elérhetsz.

Céltalanság

Nagy Belső Utazás, önismeret, személyiségfejlesztés, dolgok, amiket érdemes elengedni, céltalanság

Ez is viselkedés, így elengedhető. Természetesen okolhatjuk a körülményeket, de ennek semmi értelme, hacsak nem tudunk hatni ezekre a körülményekre. A céltalanság azt jelenti, hogy amikor szabad időd adódik, amelyben azt csinálhatsz, amit akarsz, akkor nem csinálsz semmit. Legalábbis semmi olyasmit, aminek értelme volna.

Amikor egyéb dolgaid intézed, például dolgozol a munkahelyeden vagy a háztartás köt le, fel sem merül benned, hogy másképpen is lehetne. Nem tervezel, nem változtatsz, nem álmodozol.

Ilyenkor remek indok az "útkeresésben vagyok", a "fogalmam sincs, mit kezdjek magammal", vagy "örülök, hogy luk van a fenekemen." Bár, ez utóbbi pozitív is lehetne, hiszen hálásak vagyunk azért, amit birtokolunk. De választhatnánk azért ennél nemesebb dolgot is, amely örömmel tölt el.

Persze léteznek valós problémák, mert tényleg előfordul, hogy nem tudjuk, mit is kezdhetnénk magunkkal. Ennek viszont van megoldása. Ha nem tudjuk, hogy mi az, hát kitaláljuk. És ha nem tudunk száz százalékosan megnyugodni egyik lehetséges célunkban sem? Akkor elengedhetjük a tökéletességre való törekvést, és kiválaszthatjuk azt a célt, amely a legszimpatikusabb az összes közül, és elindulhatunk az irányába vezető úton.
Sokkal jobb egy nem száz százalékig helyes célt követni, mint egy helyben toporogni a teljes bizonytalanságban.


Rossz emlékek

Van a tudatos változata a rossz emlékekhez való ragaszkodásunknak. Amikor egykor nagy trauma ért bennünket, vagy sérelem, igazságtalanság. Ha ezt igyekszünk mindenkivel megosztani (a panaszkodás szabályai szerint), ha sokszor előkerül ez a rossz emlék, mint beszélgetési téma, ha alapvetően ezzel okolod a jelenlegi helyzeted, akkor tudatosan is fenntartod a rossz állapotot. Mintha szükséged volna a rossz emlékre, úton-útfélen megerősíted, hogy létezik, és eltörölhetetlenül beírta magát az életedbe.

Előfordul az is, hogy tudattalan szinten ragadunk bele egy-egy rossz emlékbe. Talán csak az eszünkbe jut. Újra és újra lejátsszuk gondolatban a tíz évvel ezelőtti eseményeket. Ezt nem direkt tesszük, de ez nem jelenti azt, hogy nem tudjuk megváltoztatni. Tehát ez is viselkedés, csak ez tudattalan.

És van, ami ennél is mélyebben ül, azok a rossz emlékek például, amelyek eszünkbe sem jutnak, de mégis ott vannak és munkálkodnak a háttérben, és láthatatlanul irányítják a döntéseinket, az életünket.
Ezeket már ügyesebben kell elengednünk. Vannak rá módszerek, amelyeket használhatunk, különösebb előképzettség nélkül is.



Negatív énkép


A negatív énkép azt jelenti, hogy rossz véleménnyel vagy magadról. Ráadásul tartósan.

Ha valami hülyeséget csinálsz, ha szégyenletes dolgot teszel, akkor bizony szégyelld magad. Milyen hülye voltál! Szembe kell nézni a valósággal, magadat nem áltathatod.

Utána azonban sürgősen meg kell változnod. Soha többet nem követheted el ugyanazt a hibát. Ez egy normális tanulási folyamat. A lényeg, hogy változol, és igyekszel egyre jobb lenni. Épp ezért, ha súlyos ítéletet mondasz a saját fejed fölött, és elkönyveled magad rossznak, az sehova sem vezet.

És nem feledkezhetünk meg az olyan helyekről sem, mint óvoda vagy az iskola, ahol készségesen segítenek a gyermeknek kialakítani a negatív énképet a "szakemberek". (Tudom, vannak jó tanárok. Nem rájuk gondolok, hanem a rosszakra, mert olyanok is vannak.)

Ha önmagaddal nem vagy jóban, akkor nem lehetsz boldog. Engedd el a magadról alkotott negatív képet, akárhonnan is ered az, és nézz újra a tükörbe. Változtass, és fejlődj. Nem kell tökéletesnek, de még jónak sem lenned, csupán igyekvőnek, olyan embernek, aki jó AKAR lenni. Ez már szerethető, így engedd el a negatív énképet, és szeresd magad.

Megrögzött szokások

Nagy Belső Utazás, önismeret, személyiségfejlesztés, dolgok, amiket érdemes elengedni, megrögzött szokások

Ezek azok a szokások, amelyek nem kifejezetten jók, tehát nem a fogmosás, az időben lefekvés, vagy az egészséges életmód. Nem is kifejezetten rosszak, hanem olyasmik, amelyeket hosszú időn keresztül csináltál, rendszeresen és kitartóan, és közben a szokás addig rögzött és rögzött, amíg végül teljesen megrögzött.

Olyan dolgokra gondolj, amelyekből képtelen volnál kilépni. Amit már nagyon régóta csinálsz, és ugyan megvan a maga haszna, de kipróbálhatnál helyette valami mást is, aminek talán most már több értelme volna.

Ha hétvégenként mindig horgászni jársz már fiatalkorod óta, és nagyon szereted ezt csinálni, de emiatt a családdal már nem igazán tudsz időt tölteni.
Ha gyönyörűen rendben tartod a házad, de közben a gyerekeddel nem vagy jóban.
Ha mindent gyűjtesz a háztartásban, de már nem lehet elférni az üvegektől, zacskóktól és tojástartóktól.

Vagyis valamilyen szokásod van, amely jelentős energiát emészt fel, de az életedben vannak olyan problémák, amelyeket azért nem tudsz megoldani, mert már nincs rá energiád. Vagy olyan megrögzött szokásokat birtokolsz, amelyek többet ártanak, mint használnak.
Ha van ilyen az életedben, vedd észre, hogy már nem éri meg. Engedd el a rossz szokást.


Meggyőzés

Mások folytonos meggyőzése, bizonyítási vágy, folyton igazolni, hogy neked van igazad. Ez egy tipikus viselkedési forma.

A célja lehet a győzedelmeskedés, hogy magunkat a másik fölé helyezhessük. Mintha a világ minden embere a versenytársunk, vagy az ellenfelünk volna.
Lehet cél az önigazolás is, a mentegetőzés is, vagy a felelősség hárítása.

De van, amikor nem erről van szó. Csupán a saját világképünkhöz ragaszkodunk olyan makacsul, hogy nem tudjuk elfogadni, ha másnak nem pont ugyanolyan.

Hogy a meggyőzési kényszeredet elengedd, csupán néhány varázsmondatra van szükséged. Ezeket kimondva a kényszer szabadon távozhat, s helyébe új, sokszínű lehetőségek érkezhetnek.

Néhány varázsmondat:

  • Azt hiszem, igazad van.
  • Ne haragudj, tévedtem.
  • Érdekes, erre még sosem gondoltam.
  • Beszélnél erről egy kicsit bővebben?
  • Elhiszem neked, amit mondasz.

Engedd el a meggyőzési kényszert. Megkönnyebbülsz tőle.

Tíz dologról akartam írni, de hármat elengedtem, így hetet ütöttem egy csapásra. Kíváncsi vagyok a véleményedre a hozzászólások között.

  • Köszönetem, kedves Tibi! Most olvastam csak ezt a bármikor hasznos útravalódat. Van mit elengednem, jó ideje dolgozok ezen, haladok, ám írásod is segít (nagyon eltevôs vagyok: jó lesz ez még vmire címszóval – férjem meg rendmániás, így őt zavarja az üveg-, használt farmer készletem…). Az ünnepek előtt több zsák baby, gyermek ruhát, lábbelit, könyvet és játékot ajándékoztunk rászorulóknak – jó érzés volt s nem nehéz -:)

    • Az eltevős és a rendmániás 🙂 Szerintem ez jól kiegészíti egymást!
      Igen, adni nagyon jó, és hasznos is. Örülök, hogy ezt választottátok.

  • Kedves Tibor! Nekem tetszik ahogy az elengedést használod én is
    ugyanígy teszem,Remélem nekem is sikerül az életembe ezzel változást hozni!

  • Nagyon bölcs gondolatsor. REMÉLEM sikerül alkalmazni minél többet ! KÖSZÖNÖM !

  • Kedves Tibi!
    Nekem a humorod nagyon tetszik, egyébként a meggyőzésről írt mondatokat megfontolom. Köszi

  • Van nap amikor sikerül. Sikerül mindent szélnek ereszteni, és hagyom magam az áramlattal vinni, és a jó végkifejletre számitok. Mindég bejön. Mégis vannak napok amikor azon kapom magam még egy tönkrement hűtőért is úgy ragaszkodom…
    Elengedni jó, szeretném tökéletesen magamévá tenni.

    • Kedves Zsuzsanna, szerintem mindannyiunknak vannak olyan dolgai, amelyet nem tudunk elengedni. Vagy, ahogyan írod, olyan napok, amikor mindenhez ragaszkodunk…

  • A felelősség másra hárítása esetemben nem volt igaz. Mindent magamra vettem és igyekeztem meg is oldani. De, nem vettem észre a korlátaimat.És azt sem , hogy nem mindig jó jónak lenni! Tudom ez most nem hangzik túl jól, de ez az igazság. A jósággal sokan visszaélnek !

    • Szia Anikó! Vannak, akik visszaélnek a jósággal, igen. Ennek tudatában érdemes jónak lenni szerintem, és tudni kell meghúzni egy határt.

  • {"email":"Email address invalid","url":"Website address invalid","required":"Required field missing"}
    >