Hogyan NE befolyásoljunk másokat? – Nagy Belső Utazás

Hogyan NE befolyásoljunk másokat?

Manapság minden a befolyásolásról szól.

Hogyan legyünk meggyőzőek?
Hogyan adjunk el minél többet?
Hogyan varázsoljuk el a pasikat/nőket?

Azon gondolkodtam, elfogadható-e ez, hogy a másik ember elfogadása helyett a megváltoztatására hajtunk. Talán igen, hiszen érvényesülni akarunk. Ha nem tudnánk érvényesülni, akkor minden csak másokról szólna. Nem volnánk egy hangyányit sem meggyőzőek, alig adnánk el valamit, és a pasik/nők keresztül-kasul néznének rajtunk.

Sőt. Az is lehet, hogy még a végén hagynánk magunkat meggyőzni, vásárolnánk, és elvarázsolnának minket a pasik/nők. Vigyázz, mert elég egy perc lazaság, egy félreeső tekintet, egy lélegzetsóhajtás - és egyből elszalad a ló.

A befolyásolás a nyerő. A karizmatikus személyiség. (Ez annyira hülyén hangzik egyébként magyarul, hogy én sosem akartam karizmatikus lenni, ugyanakkor felmerült bennem, hogy én lábizmatikus leszek, de az már majdnem olyan, mint egy láb-kozmetikus, és mivel azt pedikűrösnek hívják, ami megint csak egy rém hülye szó, elvetettem az ötletet, de hiába, azóta sem kelt ki.

A lényeg, hogy mindenkit meg kell győzni.
Egy üzletnél például a vevő szeretne minél alacsonyabb árat elérni, az eladó viszont annál magasabbra gondol. Az eladó szeretné meggyőzni a másikat, hogy igenis, milyen jó lesz neki az a temérdek termék, és közben titkolni próbálja, hogy csak azért édesgette magához a vásárlót, hogy valamit rásózzon, persze nem kifejezetten azért, hogy borsot törjön az orra alá, mert a paprikás hangulat kerülendő az adás-vétel során, különben mindenkinek keserű marad a szájíze.
Csak ügyesen, okosan befolyásol egy jó eladó.
Az a kereskedő pedig, akik nemcsak jó, hanem egy kicsit rossz is, az már manipulál is. Az majdnem olyan, mint az orbitális, csak nem látszik rajta.

Ha a gyerek nem akar tanulni, akkor is be akarjuk folyásolni őt, és mindenáron rá akarjuk venni, hogy vegye már elő azt a rohadt könyvet, és magolja be azokat az átkozott betűket, mert jobb dolgunk is van annál, hogy felette álljunk egész nap. Ami megint csak hülyeség, mert valójában mellette kell állni, és le is lehet ülni, de úgysem fogja megcsinálni a házit, vagy ha igen, hát, értelme nem lesz sok annak.

Szerintem csak azért adnak házi feladatot a gyereknek, mert, ha már iskolaidőben nem sikerült semmit a fejébe verni annak a komisz kölöknek, kínlódjék vele otthon az anyja meg az apja is.
Bizonyos esetekben persze ez nem igaz, de én most a többi esetre gondolok.

Ha a gyerek tanulni akar, de nem olyat, ami nekünk tetszik, akkor is bajunk van vele, mert nem képes felfogni, hogy zenélésből nem lehet megélni? Bezzeg, ha ügyvédnek menne, akkor volna mit aprítania később a tejbegrízbe! Hát nem olvasta ez a gyerek a tücsök és a hangyát?

Ugye, hogy így van?
Nekünk is megvan a magunk sütnivalója, tapasztaltunk már egyet s mást, mert nem ma jöttünk le a falvédőről. Hogy a többi ember másképpen gondolkozik, az végül is természetes, mert hát tényleg mások, máshogy néznek ki, nem ugyanonnan jöttek, mint mi, más dolgok történtek velük az életük során, más szolgáltatónál van mobil előfizetésük, nem ugyanott vásárolnak, másfajta a kocsijuk (vagy nincs is nekik), és egyáltalán, totálisan másképpen gondolkodnak. Márpedig a befolyásolás arról szól, hogy hassunk ezekre az emberekre, és érvényesítsük az akaratunkat, az óhajunkat és sóhajunkat, meg a követeléseinket is.

A térkép nem a terület

Hoppá, az NLP már megint jól bekavart az előfeltevéseivel. Mind között talán a leghíresebb az, amelyik így szól: "Egy gyűrű mind fölött..." Ja, nem, az másban volt. Inkább ez: "A térkép nem a terület". Nem szeretnék hosszabb fejtegetésekbe merülni, mert nincs nálam az oxigénpalackom, ezért csak röviden, ez az egész azt (is) jelenti, hogy egy dolog a valóság, és még egy, amit te érzékelsz belőle. Ha ez nem elég világos, akkor vedd úgy, hogy a kettő az nem ugyanaz.

Egy speciális szemüvegen keresztül nézed a világot, amely bizonyos információkat felerősít, másokat pedig be sem enged. Talán téged érdekel a főzés, a család, a gyerek, a sorozatod, szép ruhák és a természet. Ugyanakkor nem vonz a foci, a politika, az angóra hörcsögös videók és a számítógépes játékok. Az előbbi dolgokról sokat tudsz, mert mindent észreveszel velük kapcsolatban, de az utóbbiakról semmit sem tudsz, mert ha az orrod alá dugják őket, akkor sem fogod észrevenni, kivétel a hörcsögöt, mert a hörcsög az mindig kivétel. (Kivétel, ha a rágcsálókra gondolunk, mert ez alól a hörcsög sem kivétel.)

Ilyen módon az egész emberi faj szemüveges, ráadásul mindenki másfélét hord. Talán még a hörcsögök is.

Van, aki viseltes, SZTK keretes szemüvegben él, és a fókuszban a megélhetést, a betegségét, a bevásárlást tartja. (Korábban még az egészségre fókuszált, de a végén jól kivizsgálták, és meggyőzték, hogy ő már beteg.)
Mások menő napszemüveget hordanak, és bizonyos dolgokat direkt kizárnak, nem is akarnak tudni semmiről, csak ami a napszemüvegen át keresztül is látható.
Vannak, akik különleges, halszem optikával ellátott okulárét viselnek, és széles ismeretekkel rendelkeznek a világról.
Van, aki kontaktlencsét cuppant a szemére, és úgy csinál, mintha nem is lenne szemüveges.
Néhány embernek leukoplaszttal van leragasztva a szemüvegén az egyik üveg, mert olyan bonyolult lett az élete, hogy a felére rá sem tud nézni.

Ezek persze nem igazi szemüvegek, hanem csak olyan metaforikus pápaszemek, érted, hogy értem.

Nos, innen már majdnem egyenesen következik, hogy minden ember különféle világképpel rendelkezik. Hiába mesélsz valakinek olyan lehetőségekről, amelyek az ő térképéről hiányoznak. Nem fogja megérteni, talán nem is akarja. Persze, lehet próbálkozni, és lyukat beszélni a másik hasába, de ha aztán bemászol azon a lyukon, és a másik ember bőrébe bújsz, akkor észre fogod venni, hogy semmi sem jött át az üzenetedből.

Jaj, de hát akkor mit tegyünk?

Az egyik lehetőség, ami pozitív, hogy belépsz a másik emberbe, és most nem arra gondolok, hogy ajtóstul rontasz a szájába, hanem arra, hogy gondolatban belehelyezkedsz abba az emberbe, az ő szemével látsz, az ő füleivel hallasz, és az érzéseit is a magadénak tudod. Ha erre képes vagy, akkor tudsz majd a másik ember fejével gondolkodni. Ez azt jelenti, hogy te is az ő térképe alapján gondolkozol.

Egyből sokkal gazdagabb lettél. A döntéseidet, a véleményedet, a hiedelmeidet és meggyőződéseidet és még nagyjából a mindenedet is a saját nézőpontod alapján alkottad meg, hoztad létre vagy kezdtél el bennük hinni. Most azonban új színben látod a világot.

Minden nézőpont kincset jelent neked, így az emberek körülötted megannyi kincsestérképként várják, hogy meggyőzés helyett inkább fedezd fel őket. Főleg azért, mert egy kicsit viszed magaddal a saját nézőpontod is, és olyan dolgokat fedezhetsz fel bennük, amelyet maguktól sosem találtak volna meg.

Ugye, mennyivel kellemesebb elfogadni egy másik embert ahelyett, hogy rá akarnád erőszakolni a véleményedet?

Hogyan fedezheted fel az embereket?

Először is felejtsd el, hogy hasznot húzz bármiből is.
Inkább kezdj el kíváncsivá válni: Hogyan tudnék segíteni?
Aztán kezdj el figyelni. Hallgasd végig a másikat.
És ha már mindent elmondott, de te még nem érted pontosan, akkor kérdezz.
És, ha tudsz, segíts neki.

Ha a gyereked az istennek sem tanul, talán az iskolán kellene változtatni.
Ha senkinek sem kell a portékád, marketing helyett csinálj valami jobbat, amit már szeretni fognak.
Ha a párod másfelé kacsingat, kapd el a grabancát.

Hogyan NE befolyásoljunk másokat?

Úgy ne, hogy az csak nekünk legyen jó.
Úgy ne, hogy vissza kelljen élnünk a hatalmunkkal, a helyzetünkkel, vagy a karizmunkkal.
Úgy ne, hogy nem is vagyunk biztosak abban, hogy igazunk van.
Úgy ni.

Ne légy csacsi. A következő napokban légy sokkal elfogadóbb.

Oszd meg, hogy más is olvashassa!
Tibi
 

Kövess a Twitteren: https://twitter.com/tibiszucs

>