Remélem, vannak céljaid. Nem olyanokra gondolok, hogy például ma este meg akarod nézni a híradót, mert egyrészt az túl rövid távú, másrészt az nem is igazi cél, harmadrészt meg ne tedd. Más csatornára se kapcsolj át. A legjobb, ha kihúzod a tévét a konnektorból.

Olyan célokra gondolok, amelyek "komolyabbak". Hogy mitől lesz egy cél komoly? Például attól, hogy hosszabb távra szól, és jelentős kihívással jár számodra, ráadásul értelme is van. A te javadat szolgálja. Ha azt mondod, ott akarod hagyni a jelenlegi munkahelyed, hogy felépíts egy új online vállalkozást, akkor az már egy jelentősebb cél.

Én mindig is ezeket a célokat kedveltem, és ha neked kellene ajánlanom valamit, akkor szintén valami hasonlót javasolnék szívem szerint. Tűzz ki valami nagyot, még akkor is, ha rendesen oda kell tenned magad, mert a cél nem piskóta ám, hanem használnod kell érte a képességeid, mi több, fejlesztened kell azokat, és...

És, ugye érted, mire gondolok? Gyerünk, gondolj egy igazi célra! Nem úgy általában, hanem egészen konkrétan a jelenlegi élethelyzeteddel összefüggő jelentős elhatározásra, valami olyasmire, amit azért érdemes megvalósítani, mert jelentősen javítani fogja az életed minőségét.

Kérdés, hogy érdemes-e, hasznos-e megosztani másokkal ezt az elhatározást? Vagyis, ha elmondod, akkor vajon könnyebben eléred? Vagy épp ellenkezőleg?

Erről szól a mai blogbejegyzés.

A visszatartó erő

Nagy Belső Utazás, személyiségfejlesztés, önismeret, célkitűzés, beszélj a célokról, visszatartó erő

Először is azt javaslom, ne verd nagydobra a célkitűzésedet.

Teljesen nyilvánvaló, hogy bizonyos embereknek nem szabad megtudnia, mit vettél a fejedbe. Ha például a jelenlegi főnököd megtudja, hogy csak addig fogsz ott dolgozni, amíg nem találsz egy jobb lehetőséget, az vélhetően előnytelen lesz a számodra. (Hacsak nem duplázza meg a fizudat gyorsan, hogy maradj még - de sajnos ez a ritkábbik eset).

Vagy mondjuk, hogy megsúgod a kollégádnak, akivel jóban vagy, hogy mit forgatsz a fejedben. Vajon támogatni fog téged?

Vagy elmondod az anyukádnak. Segíteni fog?

Többnyire nem kapod meg a szükséges támogatást. Voltál már ilyen helyzetben, amikor ilyen reakciókat kaptál, hogy például:

  • Megőrültél? Ennek semmi értelme.
  • Jaj, kisfiam, ne csinálj hülyeséget.
  • Úgysem fog sikerülni.
  • Nemhogy örülnél, hogy lyuk van a...
  • És így tovább. Nos, ezek cseppet sem fogják számodra megkönnyíteni a célod elérését. Mert nemcsak elveszik a lelkesedésed, de jelentős energiádat felemésztik, hogy valamilyen módon kezeld az ilyen megnyilvánulásokat.

    Ha el akarod érni a célodat, akkor azért meg kell dolgozni. Ez odafigyeléssel, koncentrálással jár, és ha azzal megy el az időd, hogy másokat meggyőzz, vagy megnyugtass, az jelentősen vissza fogja vetni a hatékonyságod. Ráadásul még nem is hibáztathatod a többieket, mert talán csak aggódnak miattad, jót akarnak.

    Hát kell ez neked?

    A támogató erő

    Nagy Belső Utazás, személyiségfejlesztés, önismeret, célkitűzés, beszélj a célokról, támogató erő

    Én igen fontosnak tartom, hogy megoszd másokkal a célodat.

    Amikor ugyanis a fejedbe veszel valami fontosat, akkor az igencsak próbára fog tenni. Az egyik legnagyobb hiba, amit az emberek elkövetnek, hogy azt gondolják, majd ők mindent egyedül megoldanak. Márpedig egységben van az erő. És egyedül nem képezhetsz elég erős egységet. Ha azonban van, aki támogat, akkor már sokkal könnyebben tudsz haladni.

    Valójában minden azon múlik, hogy KICSODA az, akivel megosztod a célod. És ebből a szempontból nem az lesz a lényeges, hogy mennyire szereted az illetőt. Az anyukád biztosan nagyon szereted, és neki is te vagy a szeme fénye, de - talán pont ezért -, folyton csak aggódik, és az aggodalom nem túl támogató.

    Ha azonban van egy barátod, aki pontosan megérti a problémád, a helyzeted, a célod, és látja, hogy számodra ez egy fontos elhatározás, akkor ő támogatni fog. Ez nem feltétlenül abban merülhet ki, hogy "ez az, menni, fog, hajrá", hanem egészen konkrét dolgokat is jelenthet ("majd én leviszem a kutyát, nyugodtan intézd el, amit akarsz").

    Kérdés persze, hogy van-e egy (vagy több) igazán támogató barátod.

    A nézőpontok értéke

    Ha a megfelelő emberekkel osztod meg a célodat, akkor nemcsak a támogatásukat nyerheted meg, hanem egy másik fontos dolgot is: a nézőpontjukat. Akármennyire is alaposan átgondolsz ugyanis mindent, akárhány oldalról járod körül a témát, az még mindig csak a saját nézőpontod lesz.

    Márpedig:

    Minél több oldalát ismered egy problémának vagy egy célnak, annál jobban megismered azt.

    Épp ezért van óriási jelentősége más emberek véleményének. Mondjuk, hogy mindent megteszel, hogy sikeres vállalkozást hozz létre, de valami nem klappol. Ekkor egy barátod azt mondja, az ő városukban számos hasonló vállalkozás virágzik. Megkérdezi, miért nem teszed át a székhelyed te is oda? Ez persze nem biztos, hogy jó ötlet, de mi van, ha mégis? Magadtól nem jutott volna az eszedbe, mert te nem látod azt, amit ő.

    Minden ember teljesen egyedi világképpel rendelkezik, épp ezért érdemes odafigyelni arra, amit mondanak. Van egy fontos célod? Hány embernek beszéltél már róla?

    A közösségi szellem

    Nagy Belső Utazás, személyiségfejlesztés, önismeret, célkitűzés, beszélj a célokról, a csoport ereje

    A céljaid megosztásának előnyei egy közösségben bontakozhatnak ki a legjobban. Nem mindegy természetesen, hogy milyen közösségről van szó. A legjobb, ha valamilyen szinten azonos célokkal rendelkeztek. Ha például belépsz egy vállalkozói klubba, ahol mindenkinek azonos az érdekeltsége, sok segítséget kaphatsz. Ha másokkal jársz sportolni, könnyebben lefogyhatsz. Ha egy csoporttal tanulsz valamit, egymást támogathatjátok. Így könnyebb, mint egyedül.

    Van azonban ennél is hasznosabb közösség, amikor kifejezetten arra épül az egész csoport, hogy egymást segítsétek, még akkor is, ha különböznek a céljaitok. Ezek lehetnek "Mastermind" csoportok, vagy beszélgető estek, ahol mindenki elmondhatja, épp milyen nehézségekkel néz szembe, s a többiek kérdéseket tehetnek fel, esetleg tippeket adhatnak számára.

    De van még két igen fontos hajtóereje a támogató közösségnek.

    Az építő kritika

    Miközben a lelkesítésnek és biztatásnak is megvan a maga helye, sokszor hasznosabb a hibákra, a veszélyekre felhívni a mások figyelmét. Ez érzékenyen érinthet bennünket, ha nem a megfelelő személy véleményét halljuk, de a támogató közösségnek a célja ezt is csak segíti. Ha mindig csak azt kapnád: "Ez az, sikerülni fog!", és "Milyen csodálatos ember vagy!", meg "Annyira büszke vagyok rád, csak folytasd!"... Nos, nem hinném, hogy ez vezetne a sikerre. Az építő kritika többnyire hasznosabb.

    A felelősség

    Ha egy közösségben megosztod a célodat, mint ahogyan mások is ezt teszik, akkor valamilyen szinten felelősséget vállalsz azért, hogy nem csak bejelentetted, hogy mit akarsz elérni, hanem tenni is fogsz azért. Ha rendszeresen részt veszel közösségi találkozókon, amelyeknek a célja többek között, hogy beszámolj a haladásodról, akkor azzal egy olyan motivációs hajtóerő birtokába jutsz, amely manapság igen nagy kincs.

    Hogyan tovább?

    Nos, természetesen az első, hogy legyen célod. Egy komoly, valós pozitív változást eredményező célod. Ugye, van ilyen?

    Ezután igyekezd megtalálni azt a személyt, akire számíthatsz, hiszen sokkal könnyebb lesz az ő támogatásával elérni a célodat, mint egyedül.

    Ha egy igazi közösségre lelsz, abban nemcsak az lesz a felemelő, hogy segítséget kapsz, hanem az is, hogy magad támogatod a csoport tagjait.

    Hiszen te is tudod, hogy milyen értékes ember vagy. Ideje volna használni a nagyszerű képességeid, és másoknak is segíteni.

    Ugye, megvan a nagyon fontos célod? Tudod már, hogyan éred el?

  • Hát a célok megvannak, az pipa.
    Az, hogy kinek nem mondom el, az is elég gyorsan kialakult még korábban. Számonkérték rajtam a megvalósítást! Olyanok, akiknek szigorúan véve semmi közük sem volt hozzá. Ijesztő, hogy amikor épp nem megy valami úgy, ahogy szeretném, és akkor még ez jön vele.
    Az, hogy kinek mondom el, az már kevésbé volt adott. Sajnos olyan nagyon kevés ember van, akitől megkapom azt a bizonyos konstruktív támogatást. Aki nem csak jót kíván nekem, hanem segít is, adott esetben észrevételekkel.
    A közösség, az nem volt nehéz nekem. Évek óta tagja vagyok olyan közösségnek, ahol ha nem is célirányosan, de úgy általánosan mindenhez lehet megfelelő támogatást találni. Elég sokan vagyunk, rengeteg élethelyzettel és tapasztalattal. Kimeríthetetlen pozitív forrásom <3

    Nagyon szuper összefoglaló, tetszett 🙂

  • Talán, alakul a cél megfogalmazása. De még ebben sem vagyok biztos… 🙁
    De azért olvaslak, mert nagyon biztató, és találó továbbra is, amiket írsz. Csoportba jelentkezni egyelőre most nem tudnék.

    • Köszönöm a visszajelzést! A cél megfogalmazását érdemes rövidre zárni. Nem kell 100%-osnak lenni. Semminek sem kell annyinak lenni.

  • Teljesen egyet értek ezekkel a gondolatokkal.Mivel nem vagyok a fiatal korosztályból való, ne felejtsük el, hogy nekik már nehezebb és talán több támogatás és megértés kell. Már aki hajlandó ezen az úton járni mint én. 2019 óta járok bottal, mivel állítólag térdem jól kikopott.Nem vállaltam be a műtétet ezért vettem a botot és azóta könnyebben járok de…Szóval kitalálhatod mit szeretnék? Ebben partnerem a barátom a barátnőm és lányaim. Erre mondják” lassan járj, tovább érsz”. Ági

    • Szia Ági! Nekem nem kikopott a térdem, hanem kitört 😀 Először csak gondoltam, majd jobb lesz. Aztán nem tudtam rálépni. Aztán nem vállaltam be, hogy megcsapolják a térdemet. Aztán feküdtem, hetekig. Aztán mankóztam hetekig.

      De elkezdtem levelezni a térdemmel. Több, mint egy évig tartott. Ma már futok, úszok, és semmi baja a lábamnak.

      Ezzel csak azt akartam mondani, hogy hitem szerint a legtöbb egészségügyi problémára van ráhatásunk. Csak foglalkozni kell vele.

  • Ez nem ehhez hozzászólás.
    Csak úgy általában…
    Nagyon megörültem ennek a lehetőségnek, amit élém tártál.
    Egyedül vagyok másfél éve…
    Nagy a hiánya a férjemnek, mert ő egy szórakoztató, állandóan tele tervekkel, ötletekkel teli volt. Most nincs kivel beszélgessek.
    Előveszem mindennap a könyvecskémet (sok van belőle) és leírom a gondolataimat, meg is bírálgatom magam…
    De nekem „témakörök ” kellenének.
    Jó, lehetnél én is ötletgazda, meg meg is teszem.

    Gyerekkorom érdekességei
    Érdekes eseteim
    Nevetségesek
    Fiatalkorom legszebb emlékei stb.

    De:
    Kérnék még tőled, így 72 évesen, miről lehetne írnom.
    Azt hittem itt napi vezetést kapok, mert azt
    érdemes lenne teljesíteni…
    Nem tudom kihámozható-e írásomból a kérérsem?
    Köszönöm a türelemed.
    Az ötleted, meg teljesen fölvillanyozott.
    KösziTibi.

    • Szia!

      Megértelek teljesen. Nem is lehet ez könnyű, én most mégis más témákat ajánlanék neked. A teljesség igénye nélkül:

      – Miért lesz jó ez a nap?
      – Kinek segítsek ma?
      – Mi legyen az új célom?
      – Hova menjek ma sétálni?
      – Három dolog, amit egy éven belül el akarok érni.
      – Három ember, akivel ezen a héten felveszem a kapcsolatot.
      – Mi a kedvenc könyvem, és miért?
      – Miben vagyok a legjobb?
      – Miben akarok fejlődni?
      – Milyen új szokást vennék fel szívesen?
      – Három dolog, amit abba akarok hagyni, és három, amit el akarok kezdeni.
      – Mire taníthatnék másokat?
      – Mit tanulhatnék másoktól?
      – Három célom erre a napra, három erre a hétre, három erre a hónapra, és egy erre az évre.

      És hasonlók.
      Remélem, tudtam segíteni 🙂

    • Lehetséges feladat: elővenni a régi fényképeket (fiatalkori és későbbi is stb) és a kép által felidézett emlékeket, érzéseket leírni.Amelyik nagyon jól sikerül, abból egy történetet kerekíteni és be is küldheted a csoportba.

      • Ez tetszik! Jó ötletenek hangzik. És szeretek is régi képeket nézegetni általában – nem mindig persze.

  • {"email":"Email address invalid","url":"Website address invalid","required":"Required field missing"}
    >