Személyiségfejlesztés
Szöveg

Kincsek a múltban

Lecke 6 Fejezet 2

Ebben a cikkben az emlékezés a témánk, melyet NLP-s eszközökkel vizsgálunk meg, hiszen az NLP-nek igen kiterjedt gyakorlatrendszere van az idővel kapcsolatos manipulációkra (ezt a szót most jó értelemben vedd, kérlek). Az NLP számos eszközt kínál erre. A legjobban használható az Életfonal.

Az Életfonalnak a színes, több dimenzióban látható, hallható és érezhető modellje igazán nagy felismerésekhez vezethet, van azonban egy "praktikusabb" változata is.

Életfonal a földön

Megteheted, hogy életed fonalát leegyszerűsítve, a padlóra fektetett számegyenesként képzeled el. Múlt, jelen és jövő ott feküdhet előtted a perzsa szőnyegen, vagy a parkettán. Célszerű úgy elhelyezni, hogy legyen hely múltnak, jövőnek. Persze a gyakorlattól is függ, hogy miként képzeljük el a fonalat. Ha csak a múltban akarunk kalandozni, a jövőnek nem fontos elférnie a szobában. És persze a "beosztása" is változhat a képzeletbeli számegyenesnek. Néhány méterbe beleférhet az egész életünk, ha akarjuk, de azt is megtehetjük, hogy kinagyítjuk életünk egy szakaszát.

Ez tulajdonképpen haladó NLP-s anyag, de az NBU utazói már rendelkeznek némi tapasztalattal, különben pedig azt gondolom, hogy bárki képes elvégezni egy ilyen gyakorlatot, ha nem ragadunk le a felesleges részletekben. Ezért most egy igen érdekes NLP gyakorlatot hoztam neked, amelynek a címe:

Kincsek az időben

A gyakorlat célja, hogy gyakrabban átélj egy olyan pozitív belső állapotot, egy erőforrást, amelyet korábban birtokoltál, de egy ideje hiába keresed.

Például:

  • Korábban nagyon vidám természeted volt, de most folyton búslakodsz.
  • Régebben a bátorságod az egekig szállt, most csak az inadba.
  • Gyermekkorodban mindig kreatív voltál és játékos, mostanában hozzáragadtál a földhöz.


Eljött hát az ideje, hogy megtaláld és fülön csípd a szóban forgó belső erőforrást, mint egy rég elveszett kincset, és magaddal hozd azt a múltból a jelenbe, sőt, a jövőbe. Ehhez az Életfonalat és az NLP érintéssel történő rögzítéses technikáját fogjuk használni.

Indulhatunk?

1. lépés

Válaszd ki a megfelelő belső erőforrást! Olyat válassz, amely korábban megvolt, de mostanában hiába keresed. Talán a legegyszerűbb arra gondolni, mire volna nagy szükséged ma, és utána elgondolkodni, megvolt-e korábban.

2. lépés

Fektesd le az Életfonalad a földre. Szükséged lesz némi szabad helyre. Az Életfonalnak nem igazán van vége, sem a múltban, sem a jövőben. Nem baj tehát, ha a végei a semmibe vesznek - te tudod, hogy valahogyan folytatódnak. Most a gyermekkorodtól a távoli jövőig terjedő szakaszt fogjuk használni.

3. lépés

Lépj bele a jelenbe.

A jelen egy megkülönböztetett hely a képzeletbeli Életfonalon. Lépj tehát rá (le a cipővel!) arra a pontra, amely a jelen pillanatot jelképezi a fonálon. Arccal fordulj a jövő felé. Éld bele magad a pillanatba, nem lesz nehéz, hiszen ez a "normális", a megszokott. Előtted a jövő, mögötted a múlt. (Hacsak nem vagy régész, azoknál gyakorta megfordul ez az irány.)

4. lépés

Hátra arc. A múltba indulunk, az emlékezés birodalmába. Fordulj hát meg, és vedd észre, hogy már a múltat látod magad előtt. Emlékek merülhetnek fel benned.

5. lépés

Lassan kezdj el lépkedni a múltban. Eszedbe juthatnak konkrét emlékek, pontosan tudhatod, hogy hol jársz, mikor éred el életed fontos eseményeit. Az is lehet, csak szép lassan sétálsz, és nem gondolsz semmi konkrétumra.

6. lépés

Találd meg a "legerősebb emléket".

Arra az emlékre koncentrálj, amelyben a legerősebben volt jelen a kívánt belső erőforrás. Talán egy gyerekkori emlék ez, vagy egy szerelmes pillanat, a siker percei, vagy csak önfeledt játék? A kiválasztott erőforrástól függ. Szerencsés minél erőteljesebb és minél korábbi emléket találni.

Ha ez megvan, lépj bele az emlékbe fizikailag (állj meg rajta), és gondolatilag is. 

Éld át újra az emléket, láss, hallj, és érezz.

Tudod: Az alkotott élmények éppúgy befolyásolnak, mint a megtörténtek.
Merülj olyan mélyre, amilyen mélyre csak tudsz.

7. lépés

Amikor már erősen érzed az erőforrást (kreatív, vidám, erős, határozott vagy, tehát amikor már érzed, hogy megtaláltad, amit kerestél), akkor ÉRINTSD ÖSSZE KÉT UJJAD. Ez a rögzítés. Ahogyan az érzés tovább erősödik, enyhén növelheted az érintés erősségét is.

8. lépés

Amikor az érzés már nem erősödik tovább, akkor fordulj meg - és közben továbbra is tartsd összeérintve a két ujjad. Gondolhatsz arra is, hogy a pozitív belső erőforrást a két ujjad között tartod. Fordulj tehát a jövő felé.

9. lépés 

Most pedig lassan, a két ujjad továbbra is összeérintve, indulj el a jelen felé. Ilyenkor a rögzítés miatt magaddal viszed az erőforrást is, és ahogyan végigmész az emlékek során, átadod az erőforrást azoknak. Újraszínezed az életed valami jóval. Ha akarsz, meg is állhatsz pár helyen. Így érkezel el a jelenbe.

10. lépés

A jelenbe érve állj meg, és (még mindig tartva az erőforrást) adj magadnak egy kis időt, hogy a pozitív állapot beépüljön a mindennapjaidba.

11. lépés

Végül indulj el a jövő felé, és gondolatban vidd magaddal ezt a nagyszerű, pozitív erőforrással megtelt belső állapotot. Engedd meg, hogy az egész jövődre kiterjedhessen. Annyi ideig maradj a jövőben, ameddig csak jólesik.

Végül, lépj le az életed fonaláról, és adj magadnak egy kis időt, hogy a gyakorlat hatására megváltozzék az életed.


Nos, ez egy összetett gyakorlat, amely némi időt igényel, egy kis nyugalmat, és számos kérdésed felmerülhet. Ha így lenne, szívesen látom azokat a hozzászólások között, csakúgy, mint a tapasztalataidat.

Ha egy prezentációban szeretnéd látni a lépéseket, íme:

A prezentációt pdf formátumban ide kattintva le is töltheted.

  • Molnár Zsuzsa szerint:

    Szia Tibi , nekem valahogy nem akar sikerülni , pedig akkor is
    sokszor próbáltam , amikor az NLP-ben tanultuk kizökketéssel.
    A siker a mában , a jövőben a célom ,de mindig megrekedek a múltban egy életesemény megállít , és mindig megrettenek tőle.
    Ott aztán ki kell lépnem. Nagyon beteg voltam , még most sem vagyok gyógyultnak nyílvánítva (melanoma malignum ) orvosilag , de én már annak tudom be magam rég. Semmi nem indokolná a dolgot , mégsem tudok ennél az eméknél visszább lépni. Van más is ,akinél ez nem működik? Pedig tök jó lenne ez a gyakorlat is . Miit kellenne máséppen csinálnom? Üdv Zsuzsi

    • Tibi szerint:

      Szia Zsuzsi!

      Bármikor előfordulhat ilyesmi, és ebben az esetben én hagynám is ezt a gyakorlatot, mert az NLP is azt mondja, negatív élménybe nem merüljünk bele túl mélyen.

      Vannak más módok is, amelyekkel fel lehet dolgozni korábbi élményeket. Például az írás vagy a metaforák.

      Ha úgy érzed, ennek nincs nagy hatása már az életedre, akkor lehet, hogy egyszerűen csak hagyni kell, amíg majd egyszer magától megváltozik.

      Vagy, lehetne kifejezetten ezzel az élménnyel foglalkozni az Életfonalon, de nem belelépve, csak kívülről szemlélve azt. Vihetnél be erőforrást, ami megváltoztatná az akkor helyzetet, élményt.

      • Molnár Zsuzsa szerint:

        Köszönöm Tibi , igazából én már túl vagyok ezen a dolgon , de hivatásomnál fogva ( éppen ezért lettem segítő ,mert én nem a megfelő emberhez kerültem) találkozom rákos betegekkel , gyógyíthatatlannak vélt betegségekkel , így a tanácsadás során az én élményeim is előkerülnek . Sikerül a sajátomat kívüről szemlélni , és ez nagyon jó , úgy gondolom sokkal hitelesebb vagyok általuk . Csak nem mindenki akar igazán meggyógyulni.. pedig öngyógyítás létezik , tapasztaltam magamon. Lehet , hogy valahol “belehaltam” , de a sikerhajhászás , a pénz , már a szó szoros értelmében nem érdekel , nekem a siker azt jeleti ,ha segíteni tudok , érdemben..Csak ,ha valakit elveszítek , mert feladja , sajnálja az időt , pénzt…. azt nehéz megemésztenem…. Bocs , hogy ezt itt osztottam meg , de talán van aki tanul belőle…. Szép estét , jó hévégét.Üdv Zsuzsi

  • Betti szerint:

    Sziasztok! 🙂 Izgalmas volt megcsinálni a gyakorlatot. Eléggé játékosan fogtam fel, úgyhogy egymás után hármat is sikerült. Lehet emiatt túl gyors is voltam, bár nem volt megszabva, hogy egy erőforrásnál körülbelül mennyi időt töltsünk. Érdekes volt az is, hogy témára szűrtem az emlékeim között, és az erőforrásokhoz kicsit más pozitív emlék társul, mint a mostani kitűzött célom jellege. Nagyon jó volt újra átélni. Van-e olyan gyakorlatod vagy tanfolyamod, ami segít jobban rávilágítani, értékelni és ápolni az egyéni adottságainkat, képességeinket, amivel érdemes kezdenünk valamit?
    Köszi Tibi ezt a sok értékes írást és gyakorlatot.
    Üdvözlettel: Betti

    • Tibi szerint:

      Szia Betti!

      Örülök, hogy tudtad használni a gyakorlatot! 🙂

      Nem baj, ha úgy érzed, kicsit gyors voltál, a fő, hogy megcsináltad, és ez új tapasztalat.

      Olyan gyakorlat vagy tanfolyam, ami kifejezetten az egyéni adottságokkal és képességekkel foglalkozik, nem jut az eszembe, de tulajdonképpen ha ezeket egyszer felismered, akkor lehet tudatosan foglalkozni velük.

      Én még mindig az írás mellett teszem le a voksom, nekem az adott eddig a legtöbbet, illetve, ha arra gondolok, mivel tudom a legtöbbet kihozni magamból (és talán ez függ össze a kérdéseddel a legjobban), akkor a produktivitásban szerzett tapasztalataim jönnek elő. Ezekről a Nagy Belső Utazásban fogunk foglalkozni.

      • Szabó Beáta szerint:

        Jó, hogy segítesz a fókuszban ezzel. Valóban nagyon produktív vagy. Csak legyen időm minden fontos dolgot elolvasni és megcsinálni. Köszönöm

  • Anett szerint:

    Kedves Tibi!
    Szuper ez a gyakorlat, nagyon jól működött, ezért az a kérdés merült fel bennem, hogy létezik-e ennek olyan változata, amikor nem egy múltban meglévő erőforrást akarok a jelenbe/jövőbe hozni, hanem épp ellenkezőleg: egy múltban gyökerező (és a jelenben is ható) szokást/működést szeretnék elhagyni, lezárni?
    Köszönöm a választ 🙂

    • Tibi szerint:

      Kedves Anett!
      Igen, úgy is el lehet végezni. Például át lehet adni annak az emléknek egy olyan erőforrást, ami azt eredményezi, hogy az adott dolog ott maradjon, lezáródjon.
      Ez már egy komolyabb gyakorlat, de a “Kincsek a múltban” is az 🙂

  • Pen
    >