Mindig az a dilemmám, hogy pozitívan vagy negatívan írjak neked, vagyis honnan is nézzem a dolgokat. Volt már, hogy megdorgáltak, hogy ejnye, no, miért is nem vagyok pozitívabb. De azt sem szeretném, hogy folyton csak a tréfa, móka, kacagás legyen, no meg az elfogadás mindenekfölött. Valahol meg kell húzni a határ meg a nadrágszíjat és még a margót is, persze a margót szigorúan csak kisbetűvel (érted, hogy értem).

Ezt hétindítónak szántam, de már látom, hogy csak keddre lesz kész. Ez nem azért van, mert elcsúsztam (már nem jegesek az utak), hanem azért, mert a jövőbe látok. Legalábbis keddig bezárólag egészen pontosan meg tudom jósolni a saját dolgaimat.

Tisztázzuk csak rögtön az elején:

Pozitív vagy negatív?

Szerintem mindkettő. Alapból ez a természetes, gondolj csak az akkumulátorra, mi a francot is kezdenénk vele, ha csak pozitív pólusa lenne? Vagy a mágnesre. Sőt, még a víz is tudja, hogy hidegben megfagy, melegben meg elpárolog. Mindenféleképpen szükség van mindkettő végletre, és mindkettő látásmódra is, vagyis kellenek a célok és a problémák is.

A pozitív hozzáállásnak a haszna, hogy a megoldásra fókuszálunk. Panaszáradat helyett megengedjük a kreativitásunknak, hogy áramoljon. Régen, amikor a fiam kisebb volt (az, amelyik most nagyobb), mindig azt mondta: "Apa, áramoztasd az agyadat!". Ez azt jelentette, hogy koncentráljak.
A célra kell összpontosítanod, mert nem a problémádat akarod elérni, hanem a célodat szeretnéd megvalósítani. Márpedig az emberek jó része képtelen erre. Nem csoda, hiszen a csapból is a bajok folynak, és a negatív gondolkodást sulykolják erőteljesen. Nem emlékszem olyan levélre például mostanában a GDPR kapcsán, hogy "Kezeld megfelelően az adatokat!", de olyanra bőven, hogy "Kerüld el a milliós bírságot".
Tudom, hogy a temérdek probléma, megszorítás, fenyegetés, igazságtalanság, korrupció és gondnokok, bocsánat, gondok közepette nem könnyű pozitívan látni a jövőt, de mégis ez a célravezető. Sok-sok hasznos nézőpont létezik, tessék ezeket észrevenni.

A negatív hozzáállás hátulütőit (aú!) már nem részletezném, de beszéljünk egy kicsit a problémákról, amelyeket nem igazán lehet megoldani, ha rá sem nézel.

Nagy Belső Utazás, önismeret, személyiségfejlesztés, kudarcok, pozitív vagy negatív, bűvös kocka

Láttam én már egészen bámulatos, számomra egyenesen természetfeletti képességekkel rendelkező embereket, akik pár másodperc alatt kiraktak egy bűvös kockát bekötözött szemmel. (A kezükkel rakták ki, nem a bekötözött szemükkel, bár az még bámulatosabb lenne, de azért mindennek van egy határa.)
De - és ez a lényeg - senki sem rakta még ki úgy a bűvös kockát, hogy legalább egyszer ne nézte volna meg azt.

A problémák csak úgy oldhatók meg, ha előtte megnézzük azokat.

Tételezzük fel, hogy te nagyszerűen kezeled a problémáidat és céljaidat. Észereveszed, ha valami nem klappol, és teszel érte, hogy jobbra forduljanak a dolgok.

Egyébként nem erről akartam beszélni, de most végre elérkeztem a mondanivalóm lényegéhez. Mert akárhogyan is éled az életed, nem lehetsz mindig sikeres. A dolgok néha pocsékul jönnek ki, és vannak rossz napok, amikor semmi sem sikerül. Az emberek ezt az állapotot a torkos borzzal szokták összefüggésbe hozni teljesen helytelenül, mert ez az állat valójában a rozsomák, amelyik kicsit sem torkos, csak nagyon erős, és megtámadja a medvét is, ha rossz kedve van (a rozsomáknak, ha a medvének van rossz kedve, az nem zavarja a rozsomákot), és ha megtudja, hogy az X-men című filmben szereplő Rozsomák nevű mutáns karaktert a magyarok egyszerűen (és rettentő tévesen) Farkasnak fordították, akkor valószínűleg rossz kedve lesz, mert a farkast pont, hogy nem szereti.

De felejtsük most el a helytelen megközelítést, és térjünk vissza a tárgyra és az állítmányra is, hogy vannak néha egészen rossz napjaink. Hozzuk be ide az NLP egyik idevágó előfeltevését, mely szerint

Nincs kudarc, csak visszajelzés.

Ezt nem kell bizonyítani, mert senki sem mondta, hogy így van, csak azt, hogy ez egy előfeltevés, tehát tegyük fel, hogy így van, és tényleg értelmezhetetlen fogalom a kudarc, mert ha valami balul üt ki, akkor azt visszajelzésként is lehet értelmezni, aminek sokkal nagyobb haszna van.

Röviden tehát ez azt jelenti, hogy nagyon hasznos az, hogy ha negatív élményeid vannak, (nem az a hasznos, ha negatív élményeid vannak, hanem az, hogy amennyiben  negatív élményeid vannak) akkor ahelyett, hogy elkeserednél, észreveszed, hogy mit tanulhatsz az esetből. Ebben pedig nem is kell túlzottan elmélyülni, hogy belássuk, tényleg így van.

Mondjuk, hogy megírod a könyvedet, és lelkesen elküldöd egy kiadónak, de az visszadobja.
A legrosszabb, ha itt feladod. Ekkor még az NLP is azt mondja: Na, ez tényleg kudarc. Nem azért, mert visszadobták a könyvedet, hanem azért, mert feladtad. Itt tehát mindenképpen érdemes továbbmenni.

Két dolgot is tehetsz:
1. Elküldöd egy másik kiadónak.
2. Átírod egy kicsit könyved, és úgy küldöd el egy másik kiadónak.

Megint jön két nagyon fontos NLP-s alapelv.

1. Csak akkor lehetsz biztos abban, hogy eléred a célodat, ha minden pillanatban nálad van az irányítás.

2. Ha el akarod érni a célodat, semmi mást nem kell tenned, mint addig változtatni a saját viselkedésedet, amíg eléred a célodat (vagy jól ki magyarul fejezve, amíg el NEM éred a célodat, de ez ugyanaz).

Az első ezt jelenti:
Sosem engedheted meg magadnak, hogy kicsússzon a kezed közül az irányítás. Ha egyszer valamit a fejedbe veszel, és hiszel is benne, akkor makacsul végig kell vinned a tervedet mindenen, mert egyszerűen nem múlhat egy kiadón, vagy egy főnökön vagy egy hülye szabályon a sikered. Mindig legyen egy B terv a tarsolyodban, és ha zárt ajtókat találsz, használd a hátsó ajtót.

A második ezt jelenti:
Ha a körülményeket vagy másokat okolsz a sikertelenségedért, azzal semmire sem mész. Tartsd észben, hogy nem megindokolni akarod a kudarcodat, hanem túl szeretnél lépni rajta.

A kudarc jó

Sőt, egyenesen szükséges. Épp ezért örömmel üdvözöld a rossz napokat, a kellemetlen perceket, a ciki pillanatokat, mert ezek vihetnek előre. Ugyanakkor nem elég csak elfogadni a látszólag negatív eseményeket, mert attól még nem fog megjavulni semmi.
Változásra van szükség, és azt változtatással érheted el. A siker kulcsa pedig akkor bukkan elő, amikor

a torkos borz visszanéz.

Tekints hát vissza korábbi kudarcaidra (fordítsd tündöklő orcád a múlt eseményei felé), és vedd észre: Mit is tanulhatsz abból, ami történt?

Nem jött össze a házasságod? ---> Talán nem jól választottál, vagy te nem voltál elég jó. Mindkettő orvosolható.
Nem vettek fel az egyetemre? ---> Lehet, másképpen kellett volna felkészülnöd.
Nem te nyerted a pályázatot? ---> Mi volna, ha megpróbálnád újból egy másik pályázattal?

Minden kétséget kizárólag vannak rossz élethelyzetek, és ettől nem szabad elkeseredned. De ha igazán jól akarsz kijönni ezekből a helyzetekből, akkor tanulj belőlük, és amit tanultál, azt kamatoztasd.

Nem tudom, ez milyen gondolatokat ébresztett benned, de remélem, a  gondolataid most nyújtóznak egy nagyot, körbeszaladják a fejedet és aztán valami nagyon jó sugallatot ültetnek el benned, amely majd hét közben, de legkésőbb úgy csütörtök tájékán csírában fakad ki, ki- és berügyezik, és ettől szuper lesz a heted.

Hasznos változásokat, vidám napokat, sok sikert kívánok.

Eszedbe jutott valami? Mondd el, kérlek, a hozzászólásoknál!

  • Szia Tibi, én csak azt sajnálom (de nagyon😊),hogy nem olvastam el előbb ezt az írásodat(mondjuk akkor amikor érkezett). De így is jó mert nagy szükségem volt rá. 1 ideje már,hogy nagyon zavar és nem tudok mit kezdeni azzal ha valaki lekezelően viselkedik velem(most kedden is történt egy újabb eset), lassan ott tartottam/tok,hogy teljesen magamba fordulok/tam és ki akarok zárni mindent is mindenkit. Rövidre fogva, elolvasva ezt a bejegyzést holnap újult erővel és a tanulságot levonva indulok neki az új napnak, köszönöm NEKED TIBI!
    Üdvözlettel, Fülöp Aliz

    • Szia Aliz, köszönöm, és nagyon örülök, hogy tudod magadra pozitívan vonatkoztatni ezt a cikket 🙂

  • Kedves Tibi!
    Köszönöm a mai írásod! Nagyon időben érkezett!
    Nagyon csúnya kritikát kaptam, a legutóbbi munkámra, ugyanis amatőr alkotó vagyok. Nem a kritika zavart, hanem a hangvétele és a módja. Rosszul aludtam és megkérdőjeleztem az egész eddigi tevékenységemet.
    Elolvastam a ” torkos borz visszanéz….” írásod és rájöttem, hogy el kell engednem a rossz érzéseket. Levonom a tanulságot és tovább lépek!
    Köszönöm!
    Edit

    • Szia Edit!
      Tudod, a legsikeresebb emberek nagy része számtalan visszautasítás után futott be. A kritikát úgy érdemes fogadni, mintha egy láthatatlan üvegbúrán keresztül néznéd. A hasznos tartalom átjöhet, de az érzelmek nem.
      Mindig tovább lehet lépni.

  • Kedves Tibi!
    Nagyon tetszenek a kristályosan tiszta gondolataid,kedves humorod,lehet,hogy el kezdek bízni magamban,talán tudok még valami értelmeset,szépet kihozni az életemből.

    • Ildikó, én biztos vagyok abban, hogy érdemes bíznod magadban, mert nagyok sok szép és értelmes dolgot tudsz még teremteni az életedben.

  • Érdekes a téma és nagyon hasznos, lehet belőle tanulni. Jó ez a más nézőpont amit leírtál. Hajlamosak vagyunk elfelejteni amikor probléma bukkan fel az életünkben. Szép napot! 🙂

  • Szia Tibi! -:) Jokor landolt az uzenet (ismet), mert epp ujratervezesben vagyunk ferjemmel. Nem konnyuuuu, am lehetseges, hisz egyutt szeretnenk maradni, amiert tenni is szukseges. Agykontroll mondat jott be: “Nincsenek problemak, csak megoldasra varo feladatok.” Es valoban: megiteles kerdese a kudarc avagy (megfelelonek tuno) iranyvaltoztatas temakore. Osszezuhanas helyett celszeru a jobbra koncentralni, opciokat lelni… vagy ott ette a fene! Minden visszajelzes szamit, elorsbb vihet, ha nem kapaszkodsz gorcsosen a mar befulladt rendszeredbe. Koszonom a napkezdest, hetinditast!

    • Szia Noémi! Én is köszönöm neked a hozzászólást, és bízom abban, hogy megtaláljátok a megoldást. Ha már a szándék megvan, akkor az akadályok leküzdhetők. Sokan nem jutnak el idáig!

  • Azt hittem, hogy ott egy medve van. Aztán, mert a kő lehet majdnem olyan nagy mint a medve … végül a gyomok a képen meggyőztek: tényleg így nézhet ki a borz szemből (és nagyítva vagy kicsinyítve, mindegy is).
    Persze a medve torkos, ennyiben helyén való gondolat volt és sok közünk is van hozzá: néha a málnás másik oldalán eszeget 😀

    • Szia Éva! Ez valójában rozsomák, nem borz, és akár 30 kilós is lehet 🙂 De a medve tényleg torkos! 🙂

  • {"email":"Email address invalid","url":"Website address invalid","required":"Required field missing"}
    >