Mire fordítsd a figyelmed, ha jót akarsz magadnak? – Nagy Belső Utazás
4

Mire fordítsd a figyelmed, ha jót akarsz magadnak?

Van egy igen fontos dolog az életedben, amely teljes mértékben a tiéd, mégis, nem mindig jut belőle neked, mert sokan versenyeznek érte. Ez a dolog a FIGYELEM. Ebben az írásban a leglényegesebb vonatkozását vesszük szemügyre a saját figyelmednek: Hogy hova érdemes azt fókuszálnod, ha a saját érdekeidet szeretnéd elsősorban szem előtt tartani.
Az írás végén egy egyszerű feladatot is adok neked, amely elindíthat a saját utadon. Nem azon az úton, amelyet elvárások szegélyeznek, és amelynek a végén csak újabb elvárások várnak, hanem azon, amelyeknek az iránya a magasabb céljaiddal van összhangban. Ha ezen az úton haladsz, akkor elégedettebbé válhatsz az életben, ráadásul te döntöd el, hogy pontosan mit miért teszel.

Mire figyelsz jelenleg?

Hogy mire fordítod a figyelmed, az javarészt a saját döntésed, de nem biztos, hogy képes vagy ellenállni a világból érkező olyan ingereknek, amelyeket direkt azért helyeztek ki, hogy megszerezzék a figyelmedet.

Gondolj csak a reklámokra, a hírekre, az internetre, a hírlevelekre, a marketingre. Vagy gondolj arra a munkatársadra, aki folyton csak a saját gondjairól beszél, a gyerekedre, aki azt akarja, hogy foglalkozz vele, a kedvesedre, aki leharapja a fejed, ha elfeledkezel a Valentin napról, pedig nem is úgy hívják.

Manapság tehát a figyelmedért verseny folyik, és sokak irányából elvárás is, hogy vedd észre őket, és foglalkozz velük.

Tudatgyomlálás

Ha el akarsz indulni a saját utadon, akkor rögtön kezdheted azzal, hogy felismered a figyelmed értékét, és megbecsülöd azt.

Amikor pénzzel bánunk, képesek vagyunk gazdaságosan költekezni, és nem feleslegesen szórni a pénzünket. Amikor a figyelmünkkel gazdálkodunk, sajnos sokkal kevésbé vagyunk tudatában annak, hogy maga a figyelem egy igen fontos erőforrás. Pazarolhatjuk azt másokra, haszontalan információkra, puszta bambulásra, felesleges, időt rabló tevékenységekre, miközben nagyon sok lényeges dolog, amely alapvetően határozza meg az életed, nem kap elegendő figyelmet (vagy semennyit sem).

Először is tehát gyomláld ki a tudatod, és távolíts el mindent, ami felesleges. Hogy mi tartozik ezek közé? Ezt könnyen eldöntheted, ha felteszed magadnak a kérdést: Milyen előnyöket jelent számomra ez a dolog? Mennyivel visz előre, ha ezzel foglalkozom? Néhány példa:

  • Mennyivel jutok előbbre azáltal, hogy rendszeresen lógok a Facebook-on?
  • Milyen előnyökkel jár, hogy tíz éve ezen a munkahelyen dolgozom?
  • Mennyire viszi előre az életem az, hogy az időm túlnyomó részét a háztartással töltöm?

Az utolsó példát megragadva valószínűleg sok olyan tevékenységet találsz, amely MÁSOKNAK okoz előnyt, mások életminőségét javítja, és ez nem baj. Természetes, hogy gondoskodunk a szeretteinkről. Ugyanakkor, ha kizárólag olyan dolgokra megy el a figyelmed, amely másokról szól, akkor vélhetően komoly problémák vannak az önértékeléseddel.

Az első feladat tehát, hogy gyomláld ki a figyelmedért versengő tevékenységeket az életedben. Ami nem kell, engedd el. Ha így teszel, talán magad is meglepődsz majd, hogy az élet ezek nélkül is megy tovább, ráadásul sokkal jobban. Semmi baj nem történik, ha bizonyos emberekkel, elvárásokkal, tevékenységekkel a jövőben nem foglalkozol.

Ami NEKED fontos

Ha már sikerült felszabadítani a figyelmed, akkor fordíts azt olyan dolgok felé, amelyek NEKED fontosak. Ha nem tudod eldönteni, hogy ezek mik, akkor ajánlom figyelmedbe a garanciajátékot.

Az életedben vélhetően vannak problémák és célok, de legalábbis vágyak. Ha elégedettebbé akarsz válni (és ki ne akarna az lenni?), akkor vedd szemügyre a fontos problémákat, és elemezd azokat.

Néhány hasznos kérdés:

  • Miért van ez a problémám?
  • Ki a felelős azért, hogy a probléma kialakult?
  • Miért nem oldottam meg eddig?
  • Mit tettem eddig?
  • Mit NEM tettem eddig, ami megoldást jelenthetne?
  • Milyen előnyöm származik, ha megmarad ez a probléma?
  • Van-e valami hátránya, ha megoldódik ez a probléma?
  • Meg akarom-e oldani ezt a helyzetet?

A figyelmed megfelelő helyre való fókuszálása fog elindítani az úton. Az emberek sokszor egyszerűen figyelmen KÍVÜL hagyják a saját érdekeiket. Nem próbálják meg elérni a céljaikat, megoldani a gondjaikat, megvalósítani az álmaikat. Ha jó helyre figyelsz, akkor megláthatod a megoldásokat.

Megoldások

Bárcsak úgy lenne, ahogy Szikora Robi énekelte a “Szeretlek is meg nem is” c. örök érvényű slágerében: “Problémák nem voltak, csak megoldások.”

Egyértelmű, hogy vannak problémák, de sajnos az embereknek kevésbé egyértelmű, hogy előbb-utóbb a megoldásokat kell megtalálniuk. A problémákba való beleragadás, az állandó panaszkodás, önsajnálat és mások okolása simogathatja a lelkünket, de simogatással nem juthatunk előre.

A feladat tehát, hogy konkrét, kézzel fogható megoldásokat keressünk.

Probléma: Magányos vagyok.
Megoldás: Emberek közé megyek, és kommunikálok.

Probléma: Beteg vagyok.
Megoldás: Öngyógyító módszereket tanulok.

Probléma: Nagy a fenekem.
Megoldás: Minden reggel futni megyek.

Nem azt mondom, hogy minden megoldás működni fog, csak azt állítom, hogy ha előre akarsz jutni, akkor a megoldásokra kell figyelned.

Kint és bent

A megoldások sokszor az utcán hevernek. Azonban hiába hevernek ott, ha nem hajolsz le értük.

A problémák megoldása külső segítséggel abszolút járható út. Nem érdemes megszakadnunk egymagunkban, ha valaki szívesen segít nekünk valamilyen módon.

Ha azonban nem segít senki, az nem azt jelenti, hogy vége a dalnak. Nagyon fontos:

A KÜLSŐ megoldások forrása BELSŐ indíttatásból érhető el.

  • Ha neked alacsony a fizetésed, kérdés lehet, hogy mit tettél érte, hogy magasabb legyen?
  • Ha a házasságod boldogtalan, vajon szóvá tetted-e már ezt a párodnak?
  • Ha senki sem mondja meg, mit tegyél egy megrekedt élethelyzetben, vajon feltetted-e már valakinek a kérdést ezzel kapcsolatban.

Nagyon fontos, hogy a megoldást ODABENT fogod megtalálni, még akkor is, ha az odakint van. Mindig te következel. Sosem kell senkire sem várnod. Ha mégis várakozol valamire, közben is tehetsz sok mindent.

NLP előfeltevés


Minden megvan benned, amire szükséged van.

A Neuro-lingvisztikus programozás ezen előfeltevését sokan félreértelmezik, épp ezért pontosítsunk egy kicsit.

Minden megvan benned, amire szükséged van, vagy meg tudod azt teremteni.

Ha például alacsony az önbizalmad és ezért nem tudsz érvényesülni az életben, ezért a vágyaid csak vágyálmok, a céljaid csak problémák, és az alacsony önbizalmad miatt semmit sem teszel, akkor gondolj arra: Megvan benned az önbizalom. Vagy ha nem is az önbizalom, de annak a magja, amely addig fog benned változatlanul rejtőzni, ameddig meg nem locsolod azt a magot valamivel, amitől majd az csírát enged, és növekedni kezd. Apró tettekre van csupán szükséged ehhez, hogy meginduljon benned a változás, és végre ki merj menni a Napra, ahol aztán növekedni, fejlődni kezd benned az a belső erőforrás, amelyre mindig is vágytál.

Tehát nem kell mást tenned, mint kilépni az ajtón, és… A fenébe, elfelejtettem valamit. Az ajtó gyakran zárva van. Nem olyan egyszerű kilépni rajta, ha nincs nálad a megfelelő kulcs. Épp ezért mielőtt kilépnél, nyúlj be a zsebedbe, és vedd elő a változás kulcsát, amelyet úgy hívnak, hogy “tanulás”.

Tanulás

Senki sem született sikeres vállalkozóként, híres művészként vagy bölcs tanítóként. Mindenki MEGTANULTA azt a dolgot, amiben jó. Erről szól a fejlődés.

Így ha valamire szükséged van, ha valamiben jó akarsz lenni, akkor egyszerűen kezdj el tanulni. Ha alacsony az önértékelésed, akkor láss hozzá a tanulásnak. Tanuld meg értékelni önmagad.

Ha ezt a kulcsot az ajtóba illeszted, már csak egy dolog hiányzik. Lenyomni a kilincset.

Ha ugyanis nem nyomod le a kilincset, semmire sem mész az egésszel. Mindenki, aki sikeres az élet valamely területén, lenyomta a kilincset. Ideje neked is elindulnod az utadon.


Feladat

Nos, hadd foglaljam ezt össze egy egyszerű feladatban. Ha érzed magadban a szunnyadó erőt, és tennél valamit a változásért, akkor hajtsd végre a következő egyszerű lépéseket.

1. Készíts két listát!
Az egyiken legyenek azok a dolgok, amelyekre jelen élethelyzetedben figyelmet fordítasz, de valójában nem visznek előre.
A másik listán legyenek azok a dolgok az életedben, amelyek FONTOSAK, mégsem foglalkozol velük.
A haszontalan dolgok közül húzd ki azokat, amelyeket el is tudnál hagyni.
A hasznos dolgok közül karikázd be azokat, amelyekkel ezentúl foglalkozni fogsz.

2. Megoldáskeresés
Válassz ki egyet a fontos dolgok közül, írd ki egy külön papírra, majd sorolj fel olyan lehetséges utakat, megoldásokat, amelyek elégedettebbé tennének téged, vagyis közelebb vinnének a célodhoz. Minél több ilyen megoldást gyűjtesz össze, annál jobb.

Ezt akár több problémával, céllal is megteheted.

3. Járj a végére!
Próbáld ki az új utakat, teszteld le a megoldásokat, adj egy esélyt a változásnak.

Nyomd le a kilincset. Süt a Nap odakint. Érezd magad nagyon jól!


Te milyen kihívással nézel szembe nap mint nap? Mi az, ami elvonja a figyelmed az igazán fontos dolgokról?
Szívesen olvasom a gondolataidat a hozzászólások között.

Oszd meg, hogy más is olvashassa!
Tibi
 

  • Gabi szerint:

    Szia! Nagy koncentrációval olvastam ezt a cikkedet is csakúgy mint az összes többit! Mindig sikerül meghökkentened valamivel, bár nem tudom mi az a hökkenés (ez csak egy rövid kitérő volt, a komolytalanság kedvéért)Én most úgy érzem, hogy nagyon sokáig toporogtam, szorongtam az árnyékban. Ennek elég nyomós oka volt a múltban, egyszer, amit úgy hívnak kudarc és ugye az mindenki számára ismeretes, hogy ez az amit igyekszünk nem újra és újra megélni! Na de mi a fene köze van egy egykor beégett fájdalomnak a jelenhez, miért tud rá hatni úgy, hogy visszatartson a jelenbeli cselekvéstől, mozgástól és lendülettől! Lehet, hogy csak egy jól felépített alibi arra, hogy ne tedd, amit tenned kell. Egyre inkább azt gyanítom, hogy az utóbbi igaz. Mert nem tudom, ki hogy van vele, de én most amikor igen is érzem azt, hogy jó megmutatni, azt amit eddig gondosan becsomagoltam az asztalfiókba, most na most sokkal jobban érzem magam! Érzem, hogy most vagyok az akinek mindig is lehettem volna, ha van hozzá elég merszem. S közben nagyon sok frusztráció és blokk és minden ehhez hasonló leszakadt rólam és hiper sebességgel elhagyott!

    • Tibi szerint:

      Szia Gabi!

      A kudarctól való félelem az egyik legnagyobb akadály előttünk. A sikeres emberek vélhetően százszor több kudarcot éltek meg, mint a kevésbé sikeresek – ezért is jutottak eredményre.

      Köszönöm a hozzászólásodat!

  • Vincze Edit szerint:

    Szia Tibi! Köszönöm az írást. A napokban pont ezt figyeltem magamban, hogy mire megy el a figyelmem és hol szivárog el az energiám. Visszamoziztam néhány évet, hónapot, napot. A “nemet” mondás nehézsége miatt sok olyan emberre ment el a figyelmem, akiknek társasága már tartalmatlan, teher és értéktelen volt számomra, de nekik persze nem, hisz ők abból táplálkoztak. Az utóbbi hónapokban sok barátnak hitt kapcsolatot lazítottam, illetve szakítottam meg. A szomszédaimmal ezt nem tudtam megtenni. Túlságosan összemosódott velük az életem ( nyugdíjas házaspár, unatkoznak együtt ) én szállítottam nekik a sztorit. Itthonról dolgozok, kvázi napi volt a kapcsolat. Lakáskulcsom náluk. Az élet jófejsége produkált két hete egy helyzetet. Másfél karton cigim eltűnt. Tudtam, hogy a nő vitte el. Ő is tudta, hogy tudom. napokig sunnyogott, majd elkértem a kulcsomat, mit nem nézve a szemembe, remegő kézzel adott át. Közeledett a születésnapja, tudtam, éreztem, hogy nem tudom azzal az érzésvilággal úgy felköszönteni, mintha mi sem történt volna. Előző este üzenetben megkérdeztem, hogy még mindig nincs mondanivalója, mert olyan formában nem tudom férje előtt eljátszani a korábbi kapcsolatot. Egy perc múlva nálam termett, letérdelt, zokogva esedezett bocsánatomért. Megöleltem. Megkönnyebbültem és tudtam, hogy ez a “baleset” értem volt. Tanulság: Előbb tanuljak meg nemet mondani, minthogy így rendeződjön egy számomra nyűgös kapcsolat, mert továbbra és együtt kell élnünk. Az az egy fal, ami fizikailag elválaszt még nem választja le az érzelmi nyomokat.
    Bocsánat, hosszúra sikeredett, de jó volt a figyelmemet fókuszban tartani és kiírni magamból. Köszönöm a lehetőséget.

    • Tibi szerint:

      Köszönöm, Edit. Tanulságos történet. Valahogyan nekem jó érzés volt olvasni, hogy megbocsájtottál, és ilyen módon “rendeződött” az ügy.
      Ugyanakkor átérzem a másik oldalt is. Egy olyan felelősség ez, amire talán nincs szükséged – nekik viszont igen. És azt, hogy ebben a helyzetben mi a helyes megoldás, nem is olyan könnyű eldönteni.

  • >