Tenni vagy nem tenni – Nagy Belső Utazás
10

Tenni vagy nem tenni

Az emberek folyton változást akarnak - vagy nem, ezt a két lehetőséget vegyük szemügyre. Én az elsőt szerencsésebbnek tartom, még akkor is, ha az egésznek semmi köze sincs a szerencséhez.

Vajon te melyikhez állsz közelebb?

Az állandóságot kedvelők

Ők azok, akik már nagyon régen ugyanott laknak, ugyanoda járnak dolgozni, ugyanazt a sampont használják, ugyanott vásárolnak, ugyanoda mennek nyaralni hosszú évek óta. "Járt utat járatlanért fel ne adj!", hangoztatják, és ebben bőven van igazság.  Az állandóság biztonságot adhat. Nyugalmat. 

Az állandóság annak ellenére jó lehet, hogy a természetben nagyjából semmi sem állandó. Az a biztos, ami már a zsebünkben van - de ha az csak egy használt zsepi meg egy gyűrött buszjegy, mégiscsak el lehetne gondolkodni a változtatáson.

Mert akármilyen nagy az állandóság és biztonság az életünkben, közben a világ változik, és előbb vagy utóbb úgyis megöregszünk, hogy a fene egye meg. A fiatalság nem konzerválható. 

Az emberek többsége nem elégszik meg azzal, ami van. Ez nem azt jelenti, hogy nem tudják megbecsülni, amit már elértek vagy megszereztek - illetve néha azt is, mert vannak olyanok, mint az öreg halász felesége, akinek semmi sem volt jó, így végül ott találta magát, ahonnan indult: A rozoga viskóban.

Tételezzük fel, hogy már a rozoga viskón túljutottunk, de vannak vágyaink. Ha vannak vágyaink, akkor nem az állandóságot kedveljük.

Változásra vágyunk

Nos, neked vannak álmaid? Szeretnél jobb életet? Akarsz szebb házat? Boldogabb családot? Jobb munkát? Örömtelibb hétköznapokat? Mondd, látnál világot, megismernél új embereket? Vagy csak egy műhelyre vágysz, ahol szabadon alkothatsz? Esetleg sportolnál, zenélnél vagy egy saját éttermet nyitnál?

Ezekre a kérdésekre elég egyszerű válaszolni. Az emberek szeretnek álmodozni, elképzelni, milyen életre vágynak. Ha ötösük volna a lottón, akkor mit kezdenének vele? (És ha a hatos lottón volna ötösük? Valamit azzal is lehetne kezdeni, azt hiszem.)

Változásra várunk

Sajnos azonban a legtöbbekben az ilyen álmodozásban merülnek ki a vágyaik. Azt mondják: "Bárcsak nyernék a lottón!", de nem is vesznek lottót. Persze hiába is vennének, a lottó nem opció, hacsak nem eltökélt szándékod, hogy a Szerencsejáték Zrt-vel jótékonykodj. 

Most arra kérlek, egy percre idézd fel a vágyaid.
Ha egy jó tündér jól fejbe kólintana a varázspálcájával, és mikor magadhoz térnél, három csillagot látnál, és mindegyikért kívánhatnál valamit, mit kívánnál? (Ha nem elég a három kívánság, csináld meg a Garanciajátékot, abban van plusz kettő kívánság.)

Vegyünk mondjuk három viszonylag egyszerű dolgot:

  1. Jó nagy családi ház
  2. Kockahas
  3. Boldog család (csinos feleség, jóképű férj, három vidám kölök, meg amit csak akarsz)

Mondjuk, tehát, hogy ez három vágy, amely boldoggá tenne bennünket.

Vágy, ami azt jelenti, hogy mindezek a dolgok vonzanak, jó érzéssel töltenek el, s talán néha még fantáziálunk is arról, ahogyan reggel iszogatjuk a kávénkat a teraszon, miközben a bájos lurkók kacagva kocognak körben a nappaliban, s a párunk kedvesen végigsimítja kockahasunk.

De nagyjából itt a vége. Ha ugyanis folyton csak álmodozunk és VÁRUNK a változásra, akkor az vélhetően SOSEM fog eljönni.

A jelenlegi fizetésünk nem biztos, hogy támogatja a családi ház projektet, a csokis fánk és a lustaság a képzeletbeli kockahasunkat valóságos zsírpárnával gazdagítja, és valahogyan a boldog családhoz is hiányzik még pár dolog. 

A probléma pedig legtöbbször abban rejlik, hogy mindezeket a vágyakat hatalmasnak, távolinak, elérhetetlennek látjuk - épp ezért a kisujjunkat sem mozdítjuk értük.

Tenni vagy nem tenni?

Van az NLP-nek egy végtelenül egyszerű előfeltevése, amely így szól:

"A feladatok alkotóelemeikre bonthatók". 

Ez azt jelenti, hogy még a gigászi céljaidat is elérheted, ha képes vagy azokat kellően apró feladatokra szabdalni.

Az előfeltevések csupán elméleti állítások, nem is megyünk velük semmire, hacsak nem kezdjük el azokat beépíteni a viselkedésünkbe.

Mindeddig talán csak VÁGYTUNK bizonyos dolgokra, és ha még azt is hazudtuk magunknak, hogy azok nem vágyak, hanem CÉLOK, akkor is csak VÁRTUNK. Vártunk valamire. 

A várásban az a jó, hogy sok minden lehet a tárgya.

Várhatunk például:

  • a megfelelő alkalomra
  • a lehetőségre
  • valaki másra
  • a Tótra
  • tapsra
  • a változásra
  • a sült galambra
  • a lottó ötösre
  • a kedvező pillanatra
  • hogy valami elmúljon
  • hogy valami eljöjjön
  • hogy készen álljunk
  • hogy eljöjjön az ősz
  • hogy megőszüljünk

Félelmetes, hogy mennyi mindenre lehet várni.

Kérlek, gondolj csak a három legnagyobb, legvonzóbb, legáhítottabb (te jó ég, van ilyen szó?!) vágyadra, és aztán vedd sorra szépen, mire is vársz egészen pontosan.

Ha kész a lista, akkor kattintsd át az agyad a változás hullámhosszára. Szerencsére ez csak egy másodperc műve, ha például azt mondom, "fapapucs", máris készen állsz a változásra.

Most tehát vedd észre, milyen végtelen sok dolgot megtehetsz, amely KÖZELEBB visz a vágyaidhoz. Mert azt ne hidd, hogy a vágyaid állandó távolságban vannak tőled. Te minden pillanatban vagy közeledsz azokhoz, vagy távolodsz tőlük. 

Ha maradunk az előző példáknál, a lehetőségek, kérdések, és egyebek:

1. Jó nagy családi ház

  • böngészheted a hirdetéseket
  • utánajárhatsz támogatásoknak
  • kereshetsz kreatív megoldásokat
  • indíthatsz saját vállalkozást
  • kérheted az előléptetésed

Mindegyik lehet nagy feladat, de akkor azokat is felbonthatod kisebb lépésekre. Először csak rámosolyogsz a főnökre. Majd utána kérsz előléptetést. De sokszor egyetlen kérdésen múlnak nagy dolgok. Persze csak akkor, ha felteszed azt a kérdést.

2. Kockahas

  • Ki akadályoz meg abban, hogy megcsinálj húsz felülést?
  • Ki nyomja le a torkodon a hat karéj zsíros kenyeret és utána a három Rákóczi túróst?
  • Ki tiltott el az edzőteremtől?
  • Ki kényszerít a Facebook elé napi két órára?

Minden területen lehet tenni valamit, és ha lassan is, de elindulhatsz a helyes irányba.

3. Boldog család

Az emberi kapcsolatokért is lehet tenni. És itt sem a várakozás a nyerő. Valójában elsőként magadat kell elővenned, és jól a körmödre nézni. De legalább a tükörbe. Mert az emberi kapcsolataidban te magad vagy a főszereplő, neked kell irányítanod, tenned kell érte, hogy szeressenek.

Napról napra lehetőségek ezrei rohannak el melletted. És nagyon nem mindegy, hogy észre sem veszed őket, ne adj' isten bambán bámulsz utánuk, vagy jól elkapod a grabancukat, hiszen azok nem csak sima, közönséges (avagy mezei) lehetőségek, hanem a te sajátjaid. Járnak neked.

A fő kérdés:

Mi az, amit most azonnal, de legalábbis még ma megtehetnél, hogy KÖZELEBB kerülj a vágyaidhoz?

Vegyél csak példát rólam. Ma reggel először én ébredtem fel, s utána kisvártatva a vágy, hogy írjak egy hétindítót. És látod, nem tétlenkedtem, tettem érte, és lőn. 

Nálad mi újság? Lőn vagy nem lőn?

Shortcode could not be rendered
Oszd meg, hogy más is olvashassa!
Tibi
 

  • Ildikó Heiszám szerint:

    Kedves Tibi!Köszönöm az inspirációt,hasznos!Különleges ez a mai nap.

  • Mecser Erika szerint:

    Kedves Tibi! 🙂 Köszi! 🙌

    Ez Az! 👍Így ,ezzel a lendülettel, ès attitüddel èrdemes minden hetedet,
    ( Nekünk meg a ” hetünket” 😉 ) kezdeni!
    Ès ahelyett, hogy ” hetet- havat” összehordtál volna, megint egy HIPER SZUPER JÓ KIS ÎRÁS! 😉
    Ès ,javaslom, hogy mostantól, ha lehet, ” ne is legyen SÎRÁS! ” , csak szèpen lèpèsről – lèpèsre kövessük a ” MESTER” szavát! 🙂
    Előre a ” járatlan utakon…, papîrzsepivel, meg gyűrött buszjeggyel is a zsebünkben”! 😉

    Az úton járva, azèrt remèlem, hogy Mi ROKON LELKEK, nem megyünk el egymás mellett, csak legalább egy fejbiccentès, ès mosoly kîsèretèben! 🙂

    Mosolygós szèp napot, ès ÈLETET! 🤗

  • Takács Noémi szerint:

    Kedves Tibi!

    Igggen, ezúttal is a lényegre tapintottàl -:)! Több tekintetben is jókor jött ez a “noszogatás”: rövid diéta mellett némi testedzést bevonni az életünkbe; elfoglaltságok kapcsán is rendrakás esedékes, ahogy lakunkban is (in process).

    Köszönöm, danke, thank you, grazie mille, merci etc.!

  • Zsuzsanna szerint:

    Kedves Tibi!
    Mindig “fején találod a szöget” mikor-miről irni, de most nagyon! Az este pont ezt kérdeztem magamtól: Zsuzsa mikor? Mi kell, hogy történjen ahhoz hogy megmozdulj? És jött tőled a válasz: Semmi! Egyszerűen meg kell tenni azt a 40 cm-t (fel kell emelni a hátsómat a fotelból) és megindulni, különben nem jön el az áhitott változás. Köszönöm a biztatást!

  • Horváth Andrea szerint:

    Megint sokat tanultam Tőled, és elgondolkodtam.

  • >