november 21, 2019

Az elmúlt napjaim eléggé pörgősek voltak, és már kezdtem beleszédülni, így most szeretnék egy kicsit lepihenni, és elmerengeni. 

A pörgés sem rossz, néha kifejezetten arra van szükség, mert szimplán agymunkával nem érhetünk el jó eredményeket, kell ahhoz a kezünk is, hogy megragadjuk a lehetőségeket, a lábunk, hogy elinduljunk az úton, meg a fenekünk, amit felemelünk. Egyéb tagjaink taglalása helyet azonban vegyük sorra, mennyi előnye van a NEM cselekvésnek.

Merengések

Merengés alatt azt értem, amikor javarészt csak gondolkozol, s ráadásul nem kifejezetten célzottan, hanem csak úgy, ami az eszedbe jut, vagy ha mégis egy bizonyos dologra koncentrálsz, akkor is megengeded az elmédnek, hogy onnan arra menjen, amerre csak akar. Ilyenkor a gondolatok először gyakorta megrészegülnek, és össze-vissza támolyognak a különféle témák között, de előbb-utóbb belefáradnak a ténfergésbe, és egy bizonyos helyen kezdenek el keringeni, s jutnak így egyre mélyebbre.

Van ám annak a szörnyű nevű Neuro-lingvisztikus programozásnak egy idevágó előfeltevése, miszerint:

Az alkotott élmények éppúgy befolyásolnak, mint a megtörténtek. 

Ez többek között azt is jelenti, hogy nemcsak a pozitív élmények hatnak rád jól, hanem a pozitív gondolatok is. Ha valaki megsimogatja a buksid, az kellemes érzéseket ébreszthet benned (na jó, nem mindegy, ki simogat, de tételezzük fel, hogy egy szeretett személyről van szó). Ha azonban te csupán ELKÉPZELED, hogy az illető megsimogat, az is jó érzésekkel tölthet el.

Így van ez a negatív élményekkel is, de ilyenkor, november derekán (és egyéb testrészein) nem szeretek szenvedni, tehát ebben a cikkben maradjunk csak a pozitív élményeknél.

Érdekes lehet például a múlton és a jövőn merengeni.

Emlékátrajzolás

Ez, azt hiszem, elég gyakran megtörténik. Amikor az embernek eszébe jutnak a közelmúlt eseményei, amiket újra és újra lefuttat a fejében. Ilyenkor tulajdonképpen újra átéled ugyanazt az történést, de már valamelyest másképpen, mert pontosan nem tudod felidézni. Sőt, az is lehet, hogy direkt másképp, mert utólag mindig könnyű okosnak lenni (mint ahogyan a kibicnek semmi sem drága, kivéve egy Apple okosóra, mert az még neki is sok.)

Ha eszedbe jut egy beszélgetés,
amiben nem pont azt mondtad, amit mondanod KELLETT VOLNA, akkor elképzelheted, mit is mondhattál volna, és erre mit válaszolt volna a másik, és akkor mi történt volna. Egy kicsit olyan ez, mintha ugyanannak az eseménynek lejátszanád egy alternatív változatát. Ebben az új változatban az események másképpen alakulnak. Szerencsésebb lesz a dolgok kimenetele, mégis megkapod a fizetésemelést, nem kapsz hajba a pároddal, nem csinálsz magadból hülyét, tehát pozitívabban éled meg a múltad.

Az NLP ezt úgy mondja, hogy átrajzolod az emlékeid. És miközben, ami megtörtént, az megtörtént, a fejedben lévő emlékeknek minden változata egyformán élő lehet, így bizony sokat számít, ha pozitív emlékeket gyártasz. De ha csak egyszerűen a szép emlékeiden mélázol, akkor is jót teszel magaddal. Szoktál ilyet csinálni?

Jövőfestés

Az NLP nemcsak a múltat tekinti erőforrásnak, hanem a jövőt is. A kreatív írásban egy igen erőteljes technika a jövőbe vitel, ami valami hasonló írásban, mint a fejben történő merengés a jövőn. Elképzelheted, hogy milyen "volna", ha pár év múlva már az új házadban élnél, körülvenne a boldog család, és örömmel telnének a napjaid. A "volna" helyett persze sokkal erősebb, a milyen "lesz" majd, amikor... De valójában a jövő időt nem annyira tudjuk kifejezni, mert azt is inkább jelen időben érzékeljük, így a legjobb, ha arra gondolsz, milyen jó is az, hogy elérted a céljaid, hogy rendbe hoztad az életed, hogy jó emberek vesznek körül, itt és most, ebben a szent pillanatban.

Ez egy kicsit olyan, mint egy pozitív vizualizációs játék, egy relaxációs gyakorlat, amelyben örömteli képeket festesz a jövődről - és persze örömteli hangokat meg érzéseket is.

Kérdés lehet még, hogy mi van, ha ezek az álmok irreálisak? Ha képtelen vagy elhinni, hogy valaha is elérheted azokat? Van akkor értelme ilyen sületlenségekre pazarolni az idegrendszered ingerületeit?

Ha elfogadjuk az NLP korábban említett előfeltevését, akkor igenis hasznos az ilyesmi. Ha sosem szoktad ezt tenni, inkább azon gondolkozz el, hogy miért nem? Nem engeded meg magadnak? Vagy lehet, hogy már álmodni sem mersz?

Mi kell az Álmodónak?

Nagy Belső Utazás, önismeret, személyiségfejlesztés, pozitív gondolkodás, jövőfestés

Ha szakszerűen akarsz merengeni, akkor add meg a módját. Merj nagyot álmodni, és nézz át a korlátaid felett. A pozitív gondolati képek kivetítéséhez az Álmodó részed előhívására van szükséged.

Az Álmodó, aki nem ismer határokat, aki szabadon szárnyal, és aki önfeledten merül bele az élet örömeibe. Mindezt magától teszi, ha megengeded neki. Csak ennyi kell hozzá, a te engedélyed. Ha ugyanis eszedbe jut közben, hogy "ugyan már", hogy "álmodik a nyomor", vagy az, hogy "és akkor a feneked hozzáér a hideg falhoz, és felébredsz", akkor bizony lekorlátozod a saját álmaidat. Ilyenkor tehát kritikátlanul jó álmodozni, tét nélkül elképzelni a pozitív jövőt, mert ez az egész "csak" egy gondolati játék, ami jót tesz neked.

Papíron

Bár mindez fejben történik, ha esetleg gondjaid adódnának a pozitív merengéssel, tudom ajánlani a szabad írást. 

Fogj egy darab papírt meg egy tollat, és írd le, milyen remek ez a napod. Írd le előre, mi történik veled, milyen nagyszerű élményekben lesz részed.

Ami fontos, egyes szám első személyben JELEN IDŐBEN írj. És ne gondolkodj. Csak írj!

Már az első ilyen írás is meglepően pozitív lehet. Ha rendszeresen gyakorolod, több szinten is érezni fogod a változást az életedben. Ha tehetném, receptre írnám fel ezt az embereknek. Minden reggel három oldal kézírás az előttünk álló napról.
És persze gondolhatunk az előttünk álló hétre, hónapra vagy évre is.

Ér-e bambulni? 

Tessék? Ja, bambulni. Bocs, nem figyeltem. Igen, egész nyugodtan lehet. Felettébb hasznos tevékenység. Már annak, aki megengedheti magának. Én jómódú vagyok, sokat bambulok, teljes mértékben jól irányzottan a semmiről. Élettanilag jót tesz ez nekem, így élvezem. 

Nos, milyennek látod a napodat? Derűs, vidám, kacagós?

Remélem, hogy igen!

Én pont ilyen napot kívánok neked.

  • Csoda jópofa volt ez a kis Írás! Olyan vidám hangulatba kerített!
    Szeretnék én is ilyen választékosan kommunikálni!
    Köszönöm! Üdv: Bea

  • Szerintem a sületlenségeknek is van értelme, mert kisülhet belőle valami.Annál is inkább, mert ha az Álmodót szabadon engeded, akkor lehet neki sületlenségeket, képtelenségeket is elképzelni. Aztán néha ilyenből lesz esetleg egy új felfedezés, vagy esetleg Honton keresed a nemlétező vasútállomást. Végül az is egy jó kaland lehet, különösen akkor, ha meg is találod.

    • Lehet ebben valami, Márta! Az álmodót szabadon kell engedi, én pedig inkább legyek sült bolond a honti vasútállomáson, mint sült alma, mondjuk Szobon. 🙂

  • {"email":"Email address invalid","url":"Website address invalid","required":"Required field missing"}
    >