Színes szűrők szürke napokra is – Nagy Belső Utazás
5

Színes szűrők szürke napokra is

Mi volna, ha egy érdekes gondolatmenettel kezdenéd a hetedet? Persze, az is lehet, hogy már volt neked egy csomó. Akkor is mondom még ezt az egyet.

Ez a hónap az NBU-ban a magasabb célokról szól, s ezzel ráhangolódtam ennek a hullámhosszára. Ez jó, mert a magasabb célok fontosak, azonban az emberek kutyába se nézik őket. Ez egy hülye mondás, és értelme sincs, mert a kutyában sosincsenek magasabb célok.

A magasabb célokról akartam tehát írni, de sajnos nem jutottam el odáig, mert a magasabb cél nem más, mint a céljaid célja, a legfontosabb, mindenen túlmutató vágyad, de mi van, ha azt sem tudod, mit akarsz? Vagy pontosan tudod, mégsem teszel semmit?

Talán te is ésszerűtlenül viselkedsz?
Nyugodj meg, ezt a dolgot egyszerű szűrők miatt teszik az emberek, és ezeket a szűrőket át lehet állítani, és sorban megoldódnak a problémák.

De hogy érthetőbb legyen, vegyünk egy példát, s közben gondold át a saját helyzetedet.

Bizonyos esetben érdemes lesz egyből tenni ezt-azt, ezért a következő gondolatoknak tétje van. 

Ha nem vagy elég óvatos, ötleteid támadnak, felismeréseid lesznek, sőt, az sem kizárt, hogy csinálni fogsz valamit (ó, pedig Facebook-ozni is lehetne!). Ha minderre felvértezted magad, bátran olvass tovább.

Egy teljesen átlagos példát nézzünk. Mondjuk, vegyük a Tót esetét, aki pontosan tudja, mit akar. Megvan a maga célja.
Például reménytelenül akarja Gizikét.

A problémák már itt kezdődnek, mert a Tótnak nincs is célja, csak problémája. A probléma, hogy a Gizi nem az övé. A Tót ezért kesereg, persze kifelé mindig jópofa, és csapja a szelet Gizinek. Sajnos azonban ezek a légköri jelenségek csak szórványosak, ezért Gizike figyelme lankad, és valami más is. Hiába Gizike kihívóan dús keblei, a kapcsolat ellaposodik.

Nos, mit Tesz a Tót?
Rinyál. Belül rinyál, kint szerepet játszik, de azt sem túl jól.
A kulcs belül van a Tótban, valahol az idegrendszere vagy egyéb szervei tájékán. Ha az említett kulcs nincs a helyén, akkor a Tót azt gondolja, nem elég jó pasas ő egy ilyen nőnek, mint a Gizi, és ez letöri szegényt. Depresszióra hivatkozik, de szimplán rosszkedvű, és képtelen volna bármit is tenni, és nem is akar, és nem is tudja. Ez a különben-is állapot.

Egyébként tényleg csehül áll a Tót.
Ha belegondolsz
- le van égve
- a munkája nem világszám
- nincs túlzottan kidolgozva a felsőteste
- nem igazán keresi mások társaságát
- béna a frizurája

Nem sok esélyt adhatunk neki, mert a Gizi... Ő nő a javából.

Hacsak... Hacsak nincs a helyén a kulcs a Tótban magában, talán a szíve mélyén.
A kulcs elfordítása azonban semmilyen hatást nem gyakorol a szívre, sem az idegrendszerre, mert a kulcs közvetlenül a szemmel van összeköttetésben.

Az emberi szem ugyanis szűrőkön keresztül jeleníti meg a világot. 

(ez a Gizi szeme)

Minden szűrő valójában egy összetett szűrőrendszer. Ne tésztaszűrőre gondolj kérlek, inkább színes üvegekre, és görbetükörre, nagyítóra, meg hasonló különös lencsékre, amelyektől másképpen látod a világot. A világ maga hatalmas, talán még egy diónál is nagyobb, így senki sem képes azt ugyanúgy látni. Mindannyian a világnak csupán azt a részét érzékeljük, amelyet a szűrőink beengednek. Téged nem érdekel a keresztrejtvény, engem érdekel vajon egy Burda szabásminta? Van, aki mindent tud az internetről, de nem tudja, hogyan készül a sajt. De legalább meg tudja nézni az interneten, viszont a sajtkészítő nem kereshet rá a sajtján az internetre, így roppant egyenlőtlenek a viszonyok.

A kulcs elfordítása ugyanis elmozdít bizonyos szűrőket a szemben, s a Tót ebben a pillanatban a világ egy - addig is ott lévő, de általa még fel nem fedezett - új szegletét pillantja meg, amelyben az ablaknál is világosabb, hogy
- nem a pénz a legfontosabb
- a munkája közömbös
- napi tíz fekvőtámasszal érdemes kezdeni
- ideje megismerni másokat
- első út a fodrászhoz

Nem maradt ki a Gizi sem, de most már ezek a főbb opciók.

És akkor, egy hét múlva rendkívül idegesen, ráadásul abban a gyűrött pólóban, amiben aludt is, egy kicsit habogva, aztán sokáig hebegve bevallja a Gizinek a szerelmét. Egy ilyen vallomás pedig csakis egyfajtaképpen végződhet.

Leírom mind a kettőt.

Mert sajnos lehet, hogy a Gizike lesüti a szemét, és nemet mond. És a Tót már ezer éve felkészült erre a válaszra, és most már végre hivatalosan is megkapta a feloldozást Gizike alól (pedig nem is volt alatta), így szabad jelzéssel bátran elhajózhat szebb vidékek felé. Lelke úgy szárnyal majd, mint az a gyűrött szalvéta, amely a játszótéren hintázó kisgyermek fagyitól ragacsos kezéből röppen a zavartan ébredő széllel a közeli gesztenyefára.

De még ennél is történhet rosszabb. Mert lehet, hogy a Gizike letaglózva érzi magát ettől az eszméletlenül őszinte megnyilvánulástól, s hozzávetőelegesen három milliszekundum alatt vonzónak kezdi találni a Tótot, ezt követően sorsuk szorosan összefonódik, melynek fizikai síkon is igyekeznek eleget tenni.

Ím, a személyiségfejlesztés dicső bugyrai.

Akarsz-e szenvedni, mondd? Volna-e szíved otthagyni a nagyszerű hétköznapokat és a sok csodás reggelt? Képes volnál-e csak úgy abbahagyni, amit csinálsz, hogy valami mást tegyél? Valami sokkal bizonytalanabb és nehezebb dolgot, mint most?

Ne aggódj, mindezek csupán költői kérdések voltak. Dőlj hátra, lazíts, a változás nem szalad el.

Illetve... Valójában ez az írás egy kulcs is egyben, amely elfordít a szemedben pár színes lencsét. Légy óvatos az elkövetkezendő néhány nap során. Nehogy az eszedbe jusson valami!

Oszd meg, hogy más is olvashassa!
Tibi
 

  • Magdi szerint:

    Nagyon jó kis írás, Tibi, köszönöm! 🙂 Ez a mondat különösen mélyreszántó számomra:
    “A problémák már itt kezdődnek, mert a Tótnak nincs is célja, csak problémája.” Húúhhh..
    Hát igen….! Ez is egy szűrő, hogy valamit problémának látok. Az meg egy másik színű szűrő, hogy inkább célt és feladatot látok ugyanott. Az előbbi sok önsajnálatot szül, és negatív érzéseket. Az utóbbi meg mozgósíthatja a belső erőforrásokat, amikről annyiszor beszéltél már. (Pl. hogy megvan bennem minden, amire szükségem van, stbstb :))))
    Eszembe jutott az is, hogy most év végén megpróbáltam a hála színes szűrőjét feltenni és ezzel nézni végig az előző évemet. És milyen más volt a kép, mint a hétköznapokon észrevétlenül használt szűrőkön át nézve. Javaslom mindenkinek ezt a szemüveget is feltenni néha, de legjobb talán, ha minden nap felrakjuk egy kicsit 🙂 <3

  • Márta szerint:

    Nagyon kedvelem a humorodat, Tibi!

  • >